Kétszáz éves a Fejér Megyei Levéltár 1787-1987 - Fejér Megyei Levéltár közleményei 1. (Székesfehérvár, 1987)

Farkas Gábor: A nemesi Fejér vármegye és levéltára

Az ügy felderítése után 1784 nyarán hozott intézkedések szigorúak: a főispánt pénzbüntetésre ítélték, a két alispánt (Vörös Zsigmond és Hiemer Ignác) meghagyták ugyan a hivatalban, de dorgálást kaptak, a jegyzői hivatalból 3 személyt bocsátottak el, de memgvált hivatalától a tiszti főügyész és a főpénztárnok is. (Nem érdektelen megemlíteni a vizsgálatot végzők nevét: Batthyány János, Torontál megyei főispán, továbbá Tallián Gábor Zala megyei alispán és Boronkay János Veszsprém megyei főjegyző.) Talán ennyire kirívó esetek az ország többi vármegyéjében nem fordultak elő, vagy legalábbis nem kerültek napvilágra. Mégis a Fejér megyei vizsgálat alapul szolgált a császárnak arra, hogy a nemesi önkormányzatokat megszüntesse, és helyette a rendeleti kormányzást vezesse be. Az esetleges ellenállás letörésére az Eszterhá zy ezred katonáiból, 1 tisztet, 2 altisztet, 12 katonát rendelt ki a vármegyeházára, hogy az alispánt, illetve a tisztikart a császári rendeletek végrehajtásában támogassák. Fejér megyét a pesti adminisztrátori kerületbe osztották be, ahová még Pest, Nógrád-, Heves, Borsod megyék és a Jász-Kun kerület tartozott. Ekkor Majláth József, 1787-től pedig Almásy Pál töltötte be az adminisztrátori tisztséget. A magyar nemesség a vármegyei önkormányzat megszüntetését egyik fő sérelemként könyvelte el. Ennek az intézkedésnek a sérelmi súlya a nemesség számára felért a nyelvrendelettel, vagy a populáris konskripcióval. Meg kell azonban mondani, hogy József császárnak ez a rendelkezése a társadalmi haladást szolgálta volna, de időelöttisége, a "magyar társadalom éretlensége" folytán csak felemásan volt végrehajtható. Még a zömében német nyelvű és német érzelmű székesfehérvári magisztrátus is, - amelynek tagjai pedig a nyelvrendeletet, és a népösszeírást is örömmel hajtották végre, - elfordult a császártól, mihelyt a szabad királyi városi kiváltság megnyirbálásába kezdett. Székesfehérvár magisztrátusát ugyanis Fejér megye alispánja hatáskörébe rendelte a császári intézkedés, és még közgyűlést is csak együttesen tarthattak.