Bödő István et al. (szerk.): „Füstölgő romok közt” - Fejér megyei helyzetjelentések a második világháborút követően - Fejér megyei történeti évkönyv 31. (Székesfehérvár, 2016)

Megyei dokumentumok

2 A pusztaszabolcsi kastélyt a Fould-Springer család építtette a 19. század végén birtokaik központjául. A második világháborút követően oktatási célokra hasznosították.

3 A felsőcikolai kastélyt 1920-ban Hirsch (Halász) család építette, amely uradalmi központként szolgált. 1929-től Eisele László, majd Simay-Holczer Lajos bérelte a kastélyt és a birtokot.

4 A Bruck-malom tulajdonosáról, Bruck Ernőről (1877—1944) kapta a nevét, aki Dunapentelén 1906-ban építette fel gőzmalmát.

5 Báró Eötvös József (1813—1871) író, jogász, a Batthyány- (1848) és az Andrássy-kormány vallás és közoktatási minisztere (1867—1871). Nevéhez köthető a népiskolai törvény megalkotása (1868. XXXVIII. te.), valamint javaslatára fogadta el az országgyűlés a liberális elveken nyugvó nemzetiségi törvényt (1868. XLIV. te.). 1866-tól haláláig a Magyar Tudományos Akadémia, 1860-tól a Kisfaludy Társaság elnöki tisztségét töltötte be.

6 Az ercsi cukorgyár 1912-ben kezdte meg a működését. Az első világháború okozta válságos helyzetet követően 1924-től folyamatosan nőtt a termelékenység. A gyárat 1942-ben hadiüzemmé nyílvánították. A szovjet csapatok 1944. december 6-án foglalták el, az üzemben kisebb károk keletkeztek. 1948-ban államosították a cukorgyárat. Az üzemben a cukorgyártás 1997-ben szűnt meg.

7 A kastélyt a 18. században a jezsuiták építették, majd ma látható formáját a Győry család birtoklása idején, az 1820-as években nyerte el. A kastély tulajdonosa a 20. században a kéthelyi Hunyady család volt.

8 A szám bizonyosan elírás.

9 A sárhatvani kastélyt az uradalom tulajdonosa, Szávozd Emil építette 1936 és 1938 között. A második világháborúban bombatalálatot kapott, emiatt leégett, maradványait a háború után építőanyagnak széthordták.

10 A szolgaegyházi szeszgyárat Kisperkátai Szeszgyár és Finomító elnevezéssel Kuffler Benő föld- birtokos alapította 1912-ben. A gyár területe ekkor még Kisperkátához tartozott, 1929-ben csatolták Szolgaegyházához. A szeszgyár 1938-ig kizárólag mezőgazdasági szeszgyárként üzemelt, 1938- tól állami tulajdonba került, a Pénzügyminisztérium Szeszegyedámsági Igazgatósága felügyelte. 1941-től megkezdődött a glicerinüzem építése, a gyártás 1944-ben is kísérleti stádiumban maradt. Az üzemet a második világháború alatt hadiüzemnek tekintették. A szovjet csapatok 1944. december 8-án foglalták el a gyárat, de 1945 januárjának végén a németek néhány napra visszaszerezték. Febmár 2-án a visszavonuló németek az üzemet felrobbantották, mintegy 80 százaléka megsemmisült. Az újjáépítés 1948-ban fejeződött be, ekkor indult meg a termelés. 1949. január elsején megalakult a Szabadegyházai Szeszgyár Nemzeti Vállalat, majd 1963-tól a Szeszipari Országos Vállalat 5. számú gyára lett. A SZOV megszűnését követően 1971-től a gyár Szabadegyházai Szeszipari Vállalat néven működött tovább. A gyár napjainkban is működik.

11 Gróf Somssich Józsefné született Szögyény-Marich Kamilla (1876—1966) férje, Somssich József (1864—1941) a Friedrich és a Huszár-kormány külügyminiszteri tisztségét töltötte be. Az özvegy a második világháború után elhagyta Magyarországot, Ausztriában telepedett le.

12 Nedeczi Nedeczky Ferenc (1866—1934) földbirtokos, huszár ezredes a Komárom vármegyei Virten született, a gimnáziumot Győrben végezte el. Katonai pályára lépett, 1916-ban ezredesi rangra léptették elő. Végigharcolta az első világháborút, előbb az orosz, majd a román hadszíntéren teljesített szolgálatot. A Tanácsköztársaság idején letartóztatták, Kun Béla családjáért cserébe átadták a románoknak.

13 Pákozd közigazgatási területén a következő kastélyok, kúriák álltak: a kisfaludi Simay-Holczer, a csalapusztai Kégl-kastély és a börgöndpusztai Cziráky-kúria. Utóbbi épület a második világháborúban megsemmisült. A felsorolt helységnevek ma már Székesfehérvárhoz tartoznak.

14 A szám vélhetően elírás, a nagyközség területén ekkor három vasútállomás működött. A dokumentum keletkezése idején Pákozdhoz tartozott Börgönd-, Csala- és Kisfaludpuszta. Ezek a helységek rendelkeztek vasútállomással, utóbbit Pákozd vasúti megállóhelyként tartották nyilván. Pá- kozdot viszont nem érintette a Bicske—Székesfehérvár vasútvonal.

62