Bödő István et al. (szerk.): „Füstölgő romok közt” - Fejér megyei helyzetjelentések a második világháborút követően - Fejér megyei történeti évkönyv 31. (Székesfehérvár, 2016)

Bevezető - A vármegyei közigazgatás helyzete a háború után

dapárt fellebbezett. A közigazgatási bíróság 1946. április 9-én hozott ítéletében alispánná történt megválasztását megsemmisítette. Utóda 1946. november 4-től dr. Kispéter István lett. 1947—1948- ban a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium osztályvezetője, majd propagandista. 1951-ben állásából elbocsátották, ekkortól nyelvtanárként dolgozott, 1958-ban orosz nyelvtanári diplomát szerzett. 1958-tól a Marx Károly Közgazdaság-tudományi Egyetem tanársegédje, oroszt és angolt tanított, 1972-től docensként a Nyugati Nyelvek Tanszék vezetője.

35 Bödő—Czetz 2009: 7. p.

36 Az Ideiglenes Nemzeti Kormány Dálnoki Miklós Béla vezetésével 1944. december 22-én alakult meg Debrecenben.

37 Csurgai Horváth 2002b: 214. p.

38 Dr. Berzsenyi Zoltán (1882—1945) igazgató főorvos. Lengyeltótiban született, egyetemi tanulmányait Budapesten végezte, 1906-ban avatták doktorrá. 1920-ban került a székesfehérvári Szent György Kórház élére, mint kórházigazgató. Haláláig az intézmény élén állt. 1945 januárjában tisztázatlan körülmények között veszítette életét.

39 Csurgai Horváth 2002: 213. p.

40 Számvéber 2013: 94. p.

41 Számvéber 2013: 117. p.

42 Számvéber 2001: 55., 60., 62. p.

43 Veress D. 2002: 113-120. p.

44 Számvéber 2001: 197—202. p.

45 Számvéber 2001: 338. p.

46 Számvéber 2001: 122—123, 125. p.

47 Csurgai Horváth 2002: 215. p.

48 Shvoy Lajos (1879—1968) Budapesten született, 1901-ben szentelték pappá. 1919-ben a fővárosi Regnum Marianum templom plébánosa lett. XI. Piusz pápa 1927-ben székesfehérvári püspökké nevezte ki, amely tisztséget haláláig betöltötte. A bombázások idején megnyitotta a püspöki palota pincéjét az emberek előtt. 1945 februárjában a nyilasok letartóztatták és Sopronkőhidára internálták. Fellépett a németek kitelepítése ellen, hangoztatva annak igazságtalanságát. A kommunizmus markáns ellenfelének számított, 1951-ben néhány hétre házi őrizetbe helyezték, eljárást végül nem indítottak ellene.

49 Dr. Koch László (1909—1945) Kaposváron született, zsidó származása miatt csak külföldön (Lipcse, Bologna) tudta elvégezni orvostudományi tanulmányait. Ezt követően csak segédorvosként tudott elhelyezkedni (Enying, Lepsény, Moha). Az orvosi kamarába történő felvétele után Polgár- diban lett körorvos. 1944-ben munkaszolgálatra hurcolták, az egyik munkaszázad orvosa lett. Sikerült megszöknie, Budapesten, majd Mohán bujkált. 1944-ben tagja lett az MKP-nak, majd a székesfehérvári szervezet megalakításában segédkezett. Kinevezték Fejér vármegye és Székesfehérvár tiszti főorvosának. Miután a németek visszafoglalták a várost, január 31-én a Városház téren nyilvánosan kivégezték.

50 Bödő—Czetz 2009: 7. p.

51 Farkas 1970a: 168—169. p.

32 Nagy 1970: 71. p.

33 Nagy 1970: 77. p.

54 Kadácsi-Vass 1969: 14. p.

33 Veress D. 2002: 153-160. p.

36 Fejér megye közigazgatási határai 1945 és 1950 között jelentősen változtak. Jelen munkában a mai Fejér megyei határokat vettük alapul. A ma, 2016-ban nem ide tartozó településeket (például Érd) nem vizsgáltuk, azokat azonban (például a volt Enyingi járás települései, Enying, Dég, Mező- komárom, Lajoskomárom), amelyek korábban Veszprém megyéhez, most pedig Fejér megyéhez tartoznak, bevontuk a vizsgálatba.

41