Bödő István et al. (szerk.): „Füstölgő romok közt” - Fejér megyei helyzetjelentések a második világháborút követően - Fejér megyei történeti évkönyv 31. (Székesfehérvár, 2016)
Bevezető - A vármegyei közigazgatás helyzete a háború után
toha körülmények miatt Csókakőn például ablak, ajtó és fűtőanyag hiányában szünetelt az oktatás.260 Magyaralmás község elöljárósága is hasonlóakról számolt be 1946 májusában: „Az iskolákban a tanítás folyik, de télen ablak- és tüzelőhiány miatt a tanítás szünetelt, hiány van tankönyvekben, ami igen nagyon befolyásolja az eredményt.”261 A móri iparostanonc iskola is kénytelen volt bezárni 1945 decemberében, „még pedig azért, mert akkor az időjárás hirtelen hidegre fordult és mert egyetlen egy tantermen sincs üvegezett ablak, nincs kályha, hogy fűteni lehetett volna és az iskola fenntartó község még arról sem gondoskodott, hogy az irodahelyiséget fűteni lehessen és az esti órákban a tanításhoz szükségessé vált villanyvilágításról sem gondoskodott. [...] még magánlakásokban is kerestek az iskola céljainak megfelelő szobát, de eredménytelenül, mert minden valamire való épületet és magánlakást az oroszok foglaltak le.”262 Az iskolák épületkárai, a jelentős tanítóhiány, a berendezési tárgyak és tankönyvek, taneszközök hiánya mellett sok esetben probléma volt a megfelelő higiénia fenntartása is. Nem voltak mellékhelyiségek, és gondot jelentett az épületek tisztántartása. A sárszentmiklósi körorvos 1945. október 9-én az alábbiakat jelentette: „Orspusztán az iskolának még árnyékszéke sincs, ami járványveszély időben semmi esetre sem megengedhető. [...] A pusztaegresi iskolában az idén már háromszor voltam vizsgálaton, de minden alkalommal porosnak, piszkosnak találtam. Kérem felhívni az Elöljáróságot, hogy hetenkint egyszer súroltassa fel a termeket, poroltassa le az iskola takarítóval naponta a bútorokat és a fellocsolt padlót naponta söpörje ki. Árnyékszék naponta kitisztptjandó.”263 Óvodával és óvodai személyzettel a települések csak elvétve rendelkeztek (pl.: Etyeken, Pusztavámon, Csákváron). A tüzelőanyag, ruha- és lábbelihiány az óvodák mindennapi életét is veszélyeztette. Napközi otthon sem működött a települések zömében. A napközi otthonok szervezésének legnagyobb jelentősége a rászoruló, szegényebb rétegből kikerülő gyermekek támogatásában volt, étkezést és felügyeletet biztosítottak, amíg a szülők dolgoztak. 1945-ben a megye területén 14 időszakosan nyitva tartó napközi otthon működött, állandó napközi otthont hat településen üzemeltettek.264 Könyvtárak és filmszínházak A vármegye száz községében és négy külterületi telepén 108 népkönyvtár és 118 közkönyvtár működött a háborút megelőzően, összesen 43 465 kötetet birtokoltak. A háború után 3458 kötet maradt meg a könyvtárak korábbi állományából.265 Mór nagyközség elöljárósága értesítette Fejér Vármegye Szabadművelődési Felügyelőjét a népkönyvtár háborús kárairól: „Értesítve, hogy a hadműveletek során a népkönyvtár 80%-a elpusztult, a megmaradt könyvek száma kb. 1500.”266 A háború előtt szinte minden nagyobb településen működött egy-egy mozi. A vármegyében a háború előtt 69 vetítőgép volt használatban, amelyből összesen hat darab maradt épen.267 A háborút követően a berendezések megsemmisültek, az épü37
