Bödő István et al. (szerk.): „Füstölgő romok közt” - Fejér megyei helyzetjelentések a második világháborút követően - Fejér megyei történeti évkönyv 31. (Székesfehérvár, 2016)

Települési dokumentumok

5.) Kereskedelem, közlekedés

A községi és közdűlő utak járhatatlanok voltak. Összetört szekerekből 14-et lehetett összeállítani, és avval a szükséges szántási munkálatokat megkezdeni.

6.) Közellátás

Élelmiszer nem maradt.

7.1 Szociális helyzet

A községben lévő óvoda istállónak volt használva, teljesen tönkrement. Szociális intézmények nem működhettek.

8.1 Kulturális intézmények

A háborús események miatt az iskolákban sem volt tanítás.

Általában a felszabadulás után mindkét község megmaradt lakossága öntevékenyen igyekezett a megmaradt mezőgazdasági eszközeit összeszedni és azonnal munkába állt, elindultak [a] Dunántúl nyugati vármegyéibe, ahonnan állatokat hoztak és hozzáláttak a házaik javításához. A községek külső képén a háború nyomai már egyáltalán nem látszanak.

MNL FMLIV. 413. bicskei (Váli) járás főszolgabírójának főjegyzőjének) iratai. I. 10. Népgyűlések, helyzetjelentések. Hitelesítés nélküli, géppel írott tisztázat.

— 144,—

Tabajd

Tabajd nagyközség helyettes jegyzőjének jelentése a háborús károkról

Tabajd, 1945. augusztus 11.

Tabajd község elöljárósága Ad 546/[l]945.

I. A községet 3 ízben kisebb légitámadás érte.

II. Hadszíntér 90 napig volt.

III. Községi polgári lélekszámában történt változás

1. ) Életét vesztette 6 személy.

2. ) Elhurcoltatott 59 személy.

3. ) Vissza nem tért 41 személy, ebből zsidó 8 személy.

4. ) Elmenekült 8 személy, ebből vissza nem tért 8 személy.

IV. A község lélekszáma [1]945. június 30[-án] 1430.

V. Háborúval kapcsolatos károk [az] 1945. VI. 30[-ai] állapot szerint Épületkárok

1. ) Hány épület sérült 50%-ban: 6.

2. ) Hány épület sérült 25-50%-ban: 10.

3. ) Hány épület sérült 25%-ban: 200.

4. ) Hány épen maradt: 143.

340