Bödő István et al. (szerk.): „Füstölgő romok közt” - Fejér megyei helyzetjelentések a második világháborút követően - Fejér megyei történeti évkönyv 31. (Székesfehérvár, 2016)
Települési dokumentumok
az, amit jelenleg nagyobb mértékben észlelhetünk, hogy amíg nem termelünk akár mezőgazdasági, akár ipari téren, pénzünk értéke állandóan és mindig nagyobb arányban zuhan. A folyó évben úgy tűnik fel, hogy az adópengő nem emelkedik arányosan úgy, mint a községek elemi szükségletei (papír, tisztviselői fizetés, írószerek stb.) és így azóta sem látszik komoly javulás, amióta adópengő van. Az újjáépítési közmunkából visszatartható 10% nem elég egy kisegítő fizetésére, annál kevésbé arra, hogy abból a kezeléshez szükséges nyomtatványokat beszerezhessük. Ezen pont tekintetében tervem a folyó év végéig a jegyzőlakást rendbe hozni, a községi szeszfőzdét felépíteni, hogy ezáltal is a községnek egy számottevő új jövedelemforrást nyissak. A szeszfőzde jog iránti kérvénye a községnek már december 14. óta a Pénzügyminisztériumban van, és annak dacára, hogy annak elintézését nem hivatalos úton igyekeztem kisúrgetni, a mai napig sincs elintézve és községem milliókat vesztett emiatt. A lakóházak megjavítása és újjáépítése céljából ez évben bontási engedélyt kértem a [Fejér] Megyei Földbirtokrendező Tanácstól a volt káptalani tulajdont képező jánosmajori épületekre, mivel ennek anyagát egyébként is katonák hordták ismeretlen helyekre. Az innen kikerült nagy mennyiségű faanyagból számottevő újjáépítést lehet végezni. Az elmúlt év folyamán az elhurcolt leventéknek és hadifoglyoknak nagyobb része megjött és ezek természetesen belekapcsolódtak az újjáépítő munkába. 2.) Mezőgazdaság Bevetett területünk a felszabaduláskor, tehát amikor a front községünkből eltávozott, 130 k. hold volt, jelenleg 180 k. hold, szántott terület volt 20 hold, jelenleg 25 k. hold. Lövészárok végig húzódott úgyszólván az egész községi határon. Ezeknek az a része van betemetve, mely a szántó és rét, valamint a szőlő területeket érinti. b.)1 Mezőgazdasági eszközök száma mintegy 50 eke, 2 vetőgép, melyek a front elvonulása óta lettek megjavítva, kocsi mindössze 4-5 volt használható, ami van (kb. 50 drb), az mind azóta lett összerakva és javítva. Igavonó állatok száma 15 volt, jelenleg 50 ló van. Ezeket a gazdálkodók a távoli megyékből szerezték be fáradságos munkával és kockázattal. Számottevő méhészet (átlagban 40 család) 5 volt a községben a háború előtt, ebből négy teljesen tönkrement. 1 érintetlen maradt, és kettő azóta igyekszik néhány családdal újrakezdeni. A selyemhernyó-tenyésztés a községben rendszeresen dívott más években is, a folyó évben is meglesz. A község területe kicsi, szántója mintegy 640 k. hold, ellenben szőlő területe 217 hold és ez képezi fő bevételét a községi lakosságnak, mert alig van lakos, akinek kisebb-nagyobb szőlő területe ne volna. Ez a termelési ág a háború előtt hosszú éveken prosperált,2 tisztes hasznot adott és előreláthatólag a jövőben is meghozza a hasznot, és lényegében ez mozdítja elő azt, amit községemben remélek éspedig a mielőbbi újjáépülést. Ez a termelési ág igen nagymértékben járult hozzá a folyó évben állat- és élelmiszervásárláshoz, ruha és gazdasági szerek pótlásához. Közlegelő a földreform előtt is számottevő volt, a földreform során mintegy 300 hold újabb legelő csatlakozik az eddigi területhez, ennek azonban mintegy 100 holdat kitevő része gyümölcsös- és szőlőtelepítésre osztatott ki a községi földigénylőknek, éspedig a Velencei-tó felé eső részen, ami egy328
