Bödő István et al. (szerk.): „Füstölgő romok közt” - Fejér megyei helyzetjelentések a második világháborút követően - Fejér megyei történeti évkönyv 31. (Székesfehérvár, 2016)
Települési dokumentumok
nem volt. Az épület 6 tüzérségi belövést kapott (gránátot), mintegy 10 aknát. A tetőzet cserép anyaga 50%-ban összetörött. A fa részek 40%-ban elpusztultak. Ugyanez a helyzet a tűzoltószertár épületénél. A legeltetési társulati cselédház nád tetőzetében, falaiban 30[%]-os a kár. Az egyházak épületei közül a ref. templom sorozatos tüzérségi belövés után any- nyira megrongálódott, hogy helyrehozásához szükséges anyagmennyiséget csak a gazdasági helyzet javulása után lehet előteremteni. A ref. és r. kath. iskolákban a bútorzat, az ablakok, ajtók, kályhák csaknem teljesen elpusztultak. A tetőzetben előállott kár 20%. A ref. paplakás lakhatatlanná vált. Több belövést kapott. Ugyanígy a ref. tam'tói lakás. Valamivel könnyebb sérülése volt a r. kath. tanítói lakásnak (50%-os kár). c. ) A lakosság száma 1091. Ebből férfi 501, nő 590. Munkaképes 430. d. ) Pénzügyi helyzet: felszabaduláskor sem a közpénztárakban, sem a magán háztartásokban számottevő pénz nem volt. De pénzért nem is lehetett semmit sem kapni. A helyi bevételekből kellett volna fedezni a legszükségesebb dologi kiadásokat, nem csak a községi, de az egyéb közületi alkalmazottak, nyugdíjasok, hadigondozottak illetményeit. Kereskedelem sem helyi, sem környékbeli viszonylatban nem volt. Közeli javulásra községi háztartási szempontból számítani nem lehetett, mert a községnek esedékes kinnlevőségei nem voltak, a fogyasztási adó az új bortermés előtt remélhető, nem volt. Kizárólag csak az együttesen kezelt adóbevételre lehetett számítani. A földbérek búza áron augusztus 1-én esedékesek. e. ) Adók: a községnek a földbéren kívül a fogyasztási adókból, ált. kér. adóból és a községi pótadóból volt számottevő bevétele. A bor fogyasztási adó az új termésig semmivé vált. Az ált. kér. adóra sem lehetett, mint komoly fedezetre számítani, mert a kereskedelem egyáltalán meg sem indult, az ipar pedig csaknem egészen nyersanyag nélkül állt. Maradt kizárólag a községi pótadó. 2.) Mezőgazdaság a. ) Bevetett terület a felszabaduláskor 404 k. hold. Aknás, lövészárkos, tankcsapdás szántóterület 60 k. hold. Őszi szántás tavaszi alá 30 k. hold. b. ) Mezőgazdasági eszközök: igás eszközökben 65%-os, kézi eszközökben 20%-os hiány volt. c. ) Traktor üzemképes nem volt, üzemképtelen 1. d. ) Igavonó állatok: 48 elvénült, vagy sérült ló, vagy korán igába fogott csikó, 57 ökör, tinó vagy tehén. e. ) Belterjes gazdaság: megszűnt, mert az ehhez szükséges állatállomány kezdetlegessé csökkent. f. ) Bolgárkertészet nem volt. g. ) Méhészet: 5 család méh maradt. i. )1 Faiskola nem volt. j. ) Közlegelőt lövészárkok keresztül kasul szelték át, tüzérségi lövedékek, bombák tölcséreket okoztak [kárt]. k. ) Községi, uradalmi, állami erdő nem volt. 297
