Bödő István et al. (szerk.): „Füstölgő romok közt” - Fejér megyei helyzetjelentések a második világháborút követően - Fejér megyei történeti évkönyv 31. (Székesfehérvár, 2016)
Bevezető - Fejér megye gazdaságának második világháborús kárai
hordták.164 A Szabadegyházi (Szolgaegyházi) Egyedárusági Szeszgyárat a németek robbantották fel 1945. február 2-án. A katonák a tartályokban tárolt negyven vagon mennyiségű víztelenített motorszeszt a gyárépület alagsorába szivattyúzták, majd aláaknázták. Az első robbanáskor elpusztult a gyárépület, és a motorszesz meggyulladt. A második robbanás a gépházat, a harmadik a nagy tartályt döntötte romba. Miután este megérkeztek a szovjet csapatok, a mentési munkák megindultak, a tüzet azonban megfékezni nem lehetett, így a gyár hét napig égett.165 Vajtán a harcok alatt majdnem teljes egészében megsemmisült a téglagyár.166 A többi megyei üzem közül a kisfaludi repülőgép-javító műhely összes gépberendezésével tönkrement.167 Baracskán a Fejér Megyei Villamossági Rt. kilencven százalékos, Felcsúton az Alumíniumérc Rt. nyolcvan százalékos kárt szenvedtek.168 Kápolnásnyéken a Magyar Amerikai Olajipari Rt. telepén két darab, egyenként ezerezer köbméteres tartály tele anyaggal megsemmisült, épületei pedig erősen megrongálódtak.169 A sárszentmiklósi kőbánya levezető sínjei és a követ szállító csillék teljesen tönkrementek. A kőfejtéshez használt fúrók, kalapácsok és vésők mind elvesztek.170 Miután Fejér megye területének jó része 1944. november végén hadszíntérré vált, megpecsételődött a székesfehérvári nagyüzemek sorsa. Az Iparügyi Minisztérium 1944. december 4-én elrendelte a „veszélyes zónába” került székesfehérvári üzemek bénítását azzal, hogy a bénításokat a legkevesebb leszereléssel kell végrehajtani, hogy az üzemek gyorsan és könnyen helyreállíthatok legyenek. Felhívták a figyelmet, hogyha a visszavonuló német csapatok a bénítások után robbantani akarnak, az üzemek azt minden erővel akadályozzák meg. A Székesfehérvári Könnyűfémműben december 6-án egy német—magyar vegyes bizottság az üzem azonnali bénítását rendelte el. Az üzemi gépek nehéz súlyára való tekintettel a bizottság elegendőnek találta a motorok és a szerszámgépek leszerelését, valamint a félkészáruk és a nyersanyagok elszállítását. Alig fejeződtek be a szállítások, amikor a székesfehérvári német városparancsnokság utasítására egy német utásztiszt jelent meg a gyártelepen, hogy a robbantásokat előkészítse. Csak hosszas vita után sikerült a gyár dolgozóinak a robbantási tervet arra hivatkozva meghiúsítani, hogy a motorok és a nyersanyag elszállításával az üzem hosszú időre megbénult. A három hónapig tartó harcok alatt a Könnyűfémmű telepe komolyabb sérüléseket nem szenvedett, sokkal súlyosabb volt az a veszteség, amely a gyárat a kiürítés alkalmával érte. A Magyar Bauxitbánya Rt. igazgatósága az elhurcolt gépek és anyagok értékét 6 981 000 pengőre becsülte.171 A Vadásztöltény-, Gyutacs- és Fémárugyár Rt. székesfehérvári gyárának adottságai lehetővé tették, hogy a területét védelmi harcok színhelyéül válasszák, ezért a németek 1945. január 22. és március 22. között a gyár területén kiállásokat, erődítéseket építettek, és az épületek anyagait bunkerek építésére használták fel. A Vörös Hadsereg egységei ágyútűz alá vették az egyébként kitűnően álcázott gyárat, addigra azonban a termelőeszközök nagy részét a nélkülözhetetlen munkásokkal együtt Ausztriába telepítették át.172 Még 1944. november 14-én léptették életbe az ún. béní- tási és kihurcolási tervet az 51 673/eln. HM 3. oszt. számú rendelettel. Az előkészítés, 27
