Bödő István et al. (szerk.): „Füstölgő romok közt” - Fejér megyei helyzetjelentések a második világháborút követően - Fejér megyei történeti évkönyv 31. (Székesfehérvár, 2016)
Települési dokumentumok
3.) Állatállomány A község lakossága mindent elkövetett az irányban, hogy a háború folyamán kipusztult állatállomány felszaporodjon, úgy hogy rövidesen szép számmal meg is szaporodott. Részben az orosz hadsereg katonáitól cserélték a lovakat, másrészt pedig terményért csereberéltek és messzi megyékből hozták a faluba az állatokat. A község bekapcsolódott Alispán Úr szarvasmarha-akciójába is, amit a székesfőváros juttatott a vármegye sokat szenvedett állatállománya feljavítására. Az akción keresztül 25 db szarvasmarha került a faluba. Igázásra egyelőre még használni nem lehetett őket, mivel olyan gyenge állapotban voltak, hogy az igázásra használni nem lehetett. Ma már azonban nagyon hasznos szolgálatot tesznek a mezőgazdaságban. Ma már a községben 10 pár kétfogatos ló és 40 egyfogatos ló van. Az ökrös fogatok száma 36, tehénfogat 18. A község tehénállománya 142, ebből fejőstehén 84. A községbe [n] 3 bika van, ebből 1 a közbirtokosság tulajdona, 2 magánkézben van. A sertésállomány is szépen szaporodott. A Szarvasmarha Tenyésztési Egyesület vásárlási engedélyei alapján megindultak a vásárlások és cserélések Tolna, Vas és Zala megyébejnj. A sertésállomány ma 45 anyasertés és 150 drb malac. Juh mindössze 2 drb van a községben. Kecskék száma 3, szamár 2 drb. 4.1 Ipar A községbe[n] egy olajütő felállítása folyamatban van. Egy tejgyűjtő működik a fa- lubajn], és a naponta összegyűjtött tejet 1945. július 15. óta állandóan Székesfehérvár város részére szállítja. Az elszállított tej mennyiség naponta ádagban 60 liter. Az ösz- szegyűjtött tejből kap, kiutalás alapján, a községben mintegy 50 fő 3 éven aluli gyermek, terhes és szoptatós anya és arra rászoruló beteg, napi 3 deci fejadaggal. A gyümölcs elérése után azonnal megkezdődött a szefrefőzés,8 majd a szüret utána törkölyből való pálinkafőzés is. A községbejn] lévő egyetlen malomra igen [nagy] feladat hárult, mivel a körjegyzőséghez tartozó mind 3 község lakossága itt őrölte meg az engedélyezett kenyérgabonáját. A felszabadulás után azonnal megtörténj] a kijavítása és a nyár folyamán a helyben állomásozó katonák közérdekű munkára való igénybevételével és a lakosságnak az igénybevételét a malom medrének 15 km hosszan való kitisztításával az üzemképes is volt, és teljesítő képessége ezáltal fokozva lett. A Malom-csatorna, mint természetes energiaforrás tervszerű kihasználásával a malom hajtásán kívül fel lett használva villanyfejlesztésre is és már október hónapba[n] a falu egy részét sikerült villannyal is ellátni. Később — mivel a víznek villanyfejlesztésre való felhasználásával a malom teljesítő képessége csökkent — villanyfejlesztésre egy, az uradalom tulajdo- nába[n] lévő gőzgépet használt fel a malom villanyfejlesztésre, [a]melynek üzemanyaga tőzeg volt, ami elegendő mennyiségben rendelkezésre állt. így megoldódott a falu villanyosítása is. Bár későn, de megindult az uradalom tégla- és cserépüzeme és később teljes kapacitással megindult a termelés. A kitermelt cserép egy része a vármegye székhelyének újjáépítésére (vármegyeháza, kórház), egy része pedig itt maradt a községben 259
