Bödő István et al. (szerk.): „Füstölgő romok közt” - Fejér megyei helyzetjelentések a második világháborút követően - Fejér megyei történeti évkönyv 31. (Székesfehérvár, 2016)
Bevezető - Fejér megye gazdaságának második világháborús kárai
rendszeresen jelentettek áldozatokat aknára lépés miatt. Pusztavámon sokan életüket vesztették, mások pedig súlyosan megsérültek, Cecén az aknamezőknek nyolc áldozata volt, Pákozdon pedig szinte naponta történtek súlyos sérülések.126 Kislángon a határ elaknásítása miatt a község lakosságából közel húsz, az aknaszedő katonák közül egy személy halt meg, a sérültek száma öt volt a lakosság és kettő a katonák közül.127 A szántóterületek mellett a közlegelők is súlyos károkat szenvedtek a harcok során. A takarmányhiány miatt szükséges lett volna az állatok legeltetése a közlegelőkön, azonban azok is tele voltak aknákkal, így nem tudták az állatokat kihajtani. Alapon például a közlegelő a háborús cselekmények során teljesen tönkrement.128 A tavaszi munkák elvégzését a vetőmaghiány is hátráltatta. Nádasdladányban és Tácon egyáltalán nem volt mit elvetni, Alap, Ercsi, Gyúró, Mány, Nagylók és Kisláng településeken pedig nagy hiány volt vetőmagból. A terménykészletek veszteségei miatt évekig nehéz volt a vetőmagszükségletek mennyiségi, de főleg minőségi kielégítése.129 A harcok alatt a korábban szépen termő szőlőket és gyümölcsösöket is komoly károk érték. Fejér megyében a háború közelsége miatt nem került sor a téli védekezésre, és a szétrobbanó lövedékek sohasem tapasztalt károkat okoztak. Ehhez járult hozzá sok helyen a tüzérség által végzett rombolás és a gyümölcsfák kivágása. A felmérések során megállapították, hogy Fejér megyében a gyümölcsfák ötven százaléka elpusztult. A megmaradtak is több-kevesebb sérülést szenvedtek.130 Csákváron a szőlőkben lévő borházak, présházak és pincék szenvedtek kárt, megsemmisültek a felszerelések.131 Csákberényben a szőlőkben és a gyümölcsösökben szintén súlyos károkat okoztak a tankok és a lövedékek. A pincéket katonák törték fel, kifosztották azokat, a présházak romba dőltek.132 A kártevők elleni védekezést nehezítette a permetezőszerek és permetezőgépek hiánya, Kálozon például csak a gyümölcsfák ötven százalékát tudták kezelni.133 A megyei gazdák helyzetén sokat javított a Földművelésügyi Minisztériumtól kapott kétszer ötmillió pengő mezőgazdasági kölcsön. Ennek segítségével nem csak a tavaszi munkákhoz szükséges üzemanyagot biztosították, hanem lehetővé tették a rézgáüc beszerzését a vármegye szőlőtermésének megmentéséhez, és a szíj nélkül maradt cséplőgépek hevederekkel való ellátását is.134 A háborús események során jelentős veszteségeket szenvedett az erdőállomány. A községi és uradalmi erdők egy részét kivágták, valamint a harcok miatt a faállomány jelentős része megsérült. Sárszentmiklóson az uradalmi erdőben a fák kilencven százaléka hiányzott a háború után.135 Nádasdladányban „az uradalmi erdőt, mint Csáky szalmáját, mindenki hordta szét.”136 A közterületi fák, utak melletti fasorok, kisebb erdők is nagymértékben károsodtak.137 Ezeket nagyrészt a lakosság vágta ki tüzeléshez, illetve a katonák használták fel erődítmények építéséhez. így Sá- rosdon hetvenöt százalékban, Baracson hetven százalékban pusztultak el a fák.138 A faiskolák állománya Magyaralmáson, Nádasdladányban és Sárkeresztúron teljesen kipusztult. 24
