Bödő István et al. (szerk.): „Füstölgő romok közt” - Fejér megyei helyzetjelentések a második világháborút követően - Fejér megyei történeti évkönyv 31. (Székesfehérvár, 2016)
Települési dokumentumok
épületanyag-tulajdonos a háztulajdonosokkal együtt kitelepült1 és úgy az épületanyag, mint a házak az állam tulajdonába mentek át. Ezeken a házakon kívül 22 ház súlyosan megrongálódott, nemcsak a tetőzetén, hanem a falai is tönkrementek. Ezek közül 8 részben lakható állapotba helyeztetett, a többi 14 megjavíthatatlan, teljesen fel kell építeni. Ennek a 8 kijavított háznak megjavítási munkája is ugyanolyan feltételek mellett készítetett el. 3.) Pénzügyi helyzet, adófizetés Az adóügyi igazgatásnak első és legnehezebb feladata volt az adóügyi alapmunkálatok, kataszteri birtokívek, kivetési lajstromok, főkönyvek rendbehozatala. Az adótárgy és alanyok összeírása, a kivetési munkálatok megindítása. Mire mindezen munkákkal elkészültünk, megkezdődött a telepítési eljárás, a volksbundisták házainak, földjeinek elkobzása, ugyanúgy haszonállatainak elvétele és továbbjuttatása. Természetes, hogy ennek súlyos következményei lettek az adófizetés terén. Azok a svábok, akiknek ingaüanait és termését elkobozták, nem tudtak fizetni, viszont a juttatottak csak ideiglenesen kapták a földeket és házakat, azok nem voltak hajlandók fizetni, annál is inkább, mert a házakat több ízben cserélték is. A pénz állandó romlása sem adja vissza a való képet, mert az, aki májusban fizetett pár száz pengőt, sokkal nagyobb értéket jelentett, mint aki decemberben fizetett tízezreket. Azért, hogy a község háztartását egyensúlyban tarthassuk, fő törekvésünk az volt, hogy minden adófizetőt kivetési eljárás nélkül is fizetésre kényszerítsünk. Ezen eljárásunknak eredménye volt a következő adófizetés: 1945. évben befolyt összesen 9 225 P, 1946. II. 28-ig befolyt adó 109 632 125 P, 1946. II. 28-ig befolyt újjáép. 11 872 609 P, pénzben összesen 130 730 574 P. Ezenfelül búzaföldadóban beszolgáltattak 146 778 kg búzának megfelelő terményt. Az eredményt azért részletezem, hogy jobban meg lehessen ítélni a befizetés pénzbeli értékét. Az elbírálásnál feltétlenül figyelembe kell venni az 1945. december 29-én megjelent kitelepítési rendeletet,2 mert annak az adófizetésnél súlyos következményei voltak. Már ekkor 800-nál több volt a telepesek száma és a földigénylő bizottság még mindig nem tudta közölni többszöri kérésünkre sem a ház és földhöz juttatottak teljes névsorát, mert végleges juttatás még a mai napig sem történt meg. Enélkül pedig megközelítőleg sem tudtuk megmondani a fizetendő összeget, csak annyit tudtunk mondani, hogy aki fizet, annak a kivetés megtörténte után a fizetett összeg be lesz tudva, aki nem fizet az a felszaporodott terhek alatt össze fog roppanni. Ezt sokan megértették és tényleg sokan is fizettek. 4.) Mezőgazdaság A végzetesen megcsökkent igaerővel és haszonállattal a község nagy határát (8960 kát. hold), mert a front csak április elején vonult tovább,3 tehát kései munkakezdéssel teljesen megművelni teljesen lehetetlen volt. A szántó művelési ágú földekből vetet- len maradt 2386 kát. hold, de a szőlők, még a szomszédos községek határában levők 170
