Bödő István et al. (szerk.): „Füstölgő romok közt” - Fejér megyei helyzetjelentések a második világháborút követően - Fejér megyei történeti évkönyv 31. (Székesfehérvár, 2016)

Települési dokumentumok

MNL FMLIV. 405b. Fejér vármegye alispánjának iratai. Közigazgatási iratok. I. 20. Háborús károk. Saját ke%ű aláírással hitelesített, géppel írott tisztázat.

1 A portlandcement a ma általánosan használt cementet jelenti, feltalálója William Aspdin angol kőművesmester, aki eljárását 1824-ben szabadalmaztatta.

2 A mondat folytatása a dokumentumban nem olvasható.

— 32,—

Csákberény

A csákberényi jegyző jelentése a nagyközségben keletkezett háborús károkról és az újjáépítés folyamatáról

Csákberény, 1946. máráus 23.

Csákberény község elöljáróságától. 379/1946/

Tárgy: A vármegye tervszerű újjáépítésére irányuló mozgalom

Alispán Úrnak

Székesfehérvár

3259/1946. számú felhívásra jelentem

I. A község felszabadulás-kori állapota

a. ) A lakóházak 60%-a súlyosan rongált, lakhatatlan teljesen, ezek fele leégett, felét bomba, s tüzérségi tűz pusztította, 30%-a helyreállítható, főleg tetőkár, 10%-án kisebb kár, de sérteden ház nincs, ablak sehol sincs.

b. ) Középületek közül leégett egy, községház [a] falazata több helyen beomlott, tetőzet elpusztult, valamennyi ajtó, s néhány kivétellel ablak is hiányzik. Jegyzőlakás tetőzetének fele teljesen hiányzik, másik része rongált, falazat is rongált, két helyen falbe- omlás, ajtók hiányzanak, ablakok bombaszilánkoktól roncsoltak, ablaküveg sehol. Hasonló a helyzet a tűzoltószertár, pásztorházak, bikaistállónál. Az átalakítás alatt álló orvoslakásból eltűnt az építési anyag, tetőzetét tüzérségi találatok érték, az egész rongált. Az elkészült ajtók eltűntek. A tetők állapota miatt valamennyi épület további pusztulásnak [van] kitéve. A róm. kath. iskola, s tanítói lakás romokban hever, sérült a ref. iskola és tanítói lakás, a két templom is több tüzérségi találatot kapott, tetőzetek, falazatok erősen rongáltak.

c. ) A lakosság száma: a község kiürítve volt, március 16-iki támadáskor a község pergőtűz alatt állott, s a lakosság csak március utolsó napjaiban, s főleg április első felében tért vissza, április végéig a szám mintegy 1400-ra emelkedett, s később még szaporodott. Számos család lakás, s élelemhiány miatt nem is tért hosszabb ideig vissza.

d. ) Pénzügyi helyzet: a községi pénztár a felszabaduláskor megsemmisült. A lakosság majdnem mindenét elvesztette, se pénze, se állata, se élelme, a községnek nincs semmi bevétele, hónapokon keresztül teljesen fizetésképtelen [volt], mert a befolyó csekély adóból egész jelentéktelen a bevétel.

137