Csurgai Horváth József – Erdős Ferenc: „Jelszavakkal nem lehet országot építeni!” Fejér megye alispánjának és Székesfehérvár város polgármesterének éves jelentései 1945–1950 - Fejér megyei történeti évkönyv 30. (Székesfehérvár, 2012)
Székesfehérvár polgármesterének 1946. évi jelentése
Székesfehérvár polgármesterének 1946. évi jelentése elé járulni azzal a kéréssel, hogy a normállétszám mielőtt megállapíttassék,16 és a megállapítandó normállétszám mellett meghatározott állások megfelelő munkaerővel mielőbb töltessenek be. Teljes mértékben tudatában vagyok annak, hogy a forint stabilizációjáért vívott harc és a közületek háztartásának biztosítása nagyfontosságú feladatot ró mindnyájunkra, de tudom azt is, hogy a közigazgatási feladatoknak rossz vagy hiányos ellátása ebből a szempontból is előbb-utóbb megbosszulja magát, és a közületek háztartását ezen a réven sokkal súlyosabb károsodás érheti annál, mint amekkora a megtakarítás mérve, [ajmelyet a létszámcsökkentés fenntartásával elérhetünk. Itt kell megjegyeznem még azt is, hogy a város főtisztviselői saját maguk is kurrens munkával lévén túlontúl elfoglalva, felügyeleti és ellenőrzési kötelességüket maradéktalanul teljesíteni képtelenek. Ez nemcsak mulasztásoknak, hanem visszaéléseknek forrásává is válhat, mint ahogy arra a közelmúltban már szomorú példa is volt. Egyébként annak alátámasztására, hogy a normállétszám megállapítása mennyire fontos, szabad legyen utalnom a városi hivatalok ügyforgalmának számszerű adataira. Ezekből megállapítható, hogy a két legfontosabb ügyszak forgalma a polgármesteri hivatal és az [elsőjfokú köz- igazgatási hatóság iktatókönyvein keresztül megítélve lényegesen nagyobb, mint 1938- ban volt. így pl. míg a polgármesteri hivatalba 1938. év folyamán érkezett 22 029 beadvány, addig 1946. december hó 16. napjáig 23 689, tehát 1660 ügydarabbal több, mint az 1938-as teljes esztendőben. Ugyanígy az [elsőjfokú közigazgatási hatóságnál 1938-ban iktattak 10 786 ügydarabot, míg 1946. december hó 16-ig 1745-tel többet, vagyis 12 531 ügydarabot. Azt hiszem nem is szorul különös indoklásra az, hogy az adóhivatal, a katonai ügyosztály, a lakáshivatal, a mérnöki hivatal, a számvevőség, az árvaszék és a közellátási ügyosztály, nemkülönben a népjóléti ügyosztály munkafeladatai az 1938. évi munkafeladatokkal szemben mennyire megsokszorozódott. Ezzel szemben az alkalmazottak létszáma - a közmunka ügyosztályt, a népjóléti ügyosztályt, a lakáshivatalt és közellátási ügyosztályt nem számítva - most már több mint 70 fővel kevesebb, mint 1938-ban volt. Az a körülmény, hogy ennek ellenére a közigazgatás menetében mind ez ideig lényeges zavarok nem fordultak elő, egyedül és kizárólag a városi alkalmazottak kötelességtudásának, szorgalmának és városunk iránti szeretetének tulajdonítható, amiért a városi alkalmazottakkal szemben ezen az úton is köszönetemet kell kifejezni. A fontosabb ügyosztályok munkaeredménye A város közigazgatási feladatainak rövid ismertetése keretében legyen szabad néhány fontosabb ügyosztály munkásságára részletesebben is kitérnem. Ez idő szerint a kormány- program megvalósítása érdekében legnagyobb súllyal az adóhivatal, a javadalmi hivatal, a közellátási és népjóléti ügyosztály munkássága bír, bár székesfehérvári viszonylatban komoly fontosságú a mérnöki hivatal és a közmunka ügyosztály munkája is. Az adóhivatal munkásságának eredményét a város gazdasági és pénzügyi helyzetének ismertetése keretében már feltártam. E helyütt csupán azt említem meg, hogy mint általánosságban, az adóhivatalnál is súlyosan érezteti hatását a szakképzett alkalmazottak hiánya. A közellátási ügyosztály zavartalan menetét a közellátásügyi miniszter úr a belügy- és pénzügyminiszter urakkal egyetértve kiadott ama rendelete által biztosította, amellyel engedélyt adott arra, hogy a jegykezeléshez 37, a terménybeszolgáltatás ellenőrzéséhez pedig 5 kisegítő munkaerőt vehessen fel a város polgármestere. Ilyen módon folyó év őszétől kezdve sikerült a közellátás zavartalan menetét biztosítani. A közellátási ügyosz91
