Csurgai Horváth József – Erdős Ferenc: „Jelszavakkal nem lehet országot építeni!” Fejér megye alispánjának és Székesfehérvár város polgármesterének éves jelentései 1945–1950 - Fejér megyei történeti évkönyv 30. (Székesfehérvár, 2012)
Székesfehérvár polgármesterének 1945. évi jelentése
Székesfehérvár polgármesterének 1945. évi jelentése egyetlen fillér bevétel nem volt. A felszabadulás hónapjában, vagyis 1945. évi március havában a városnak bevétele semmi nem volt. Április hónapban a háztartási bevételek 4622 p[engő] 45 fillért, előirányzaton kívüli bevételek pedig 12 841 p[engő] 50 f[illér]t tettek ki. A háztartás bevételei a városnak május havától kezdődőleg augusztus hónapig arányosan növekedő emelkedést mutatnak, szeptember hónapban pedig ugrásszerűen emelkedtek. Éspedig az előző augusztus hónapban elért 598 059 p[engő] 90 fillérrel szemben 2 818 000 p[engő]re rúgtak a város háztartási bevételei. Sajnos ezzel szemben a kiadások sokkal meredekebb vonalban emelkedtek, aminek oka az állandójún] fokozódó drágulásban keresendő. Szeptember hónapban a költségvetési előirányzatban felvett kiadási tételek összege 4 568 447 pjengő] 88 f[illér]t tettek ki, tehát ebben a hónapban mutatkozó jelentős mérvű háztartási bevétellel szemben több, mint 1 000 000 pengő hiány jelentkezett. Még nagyobb az aránytalanság az előirányzaton kívüli kiadások és bevételek egybevetésénél. A rendkívüli idők rendkívüli feladatok elé állították a város vezetőségét. A közellátás, a közmunkák ügyosztályának munkaköre, a romeltakarítások, a katonai megszállással kapcsolatos költségek, helyreállítási munkálatok oly kiadásokat okoztak, amelyekkel a költségvetési előirányzat nem számolt, és amely kiadások együttes összege szeptember hónap végéig 31 882 764 p[engő] 88 f[illér]t tettek ki. Ennek a rendkívüli, helyesebben előirányzaton kívüli kiadásnak a fedezése természetszerűleg a város háztartási bevételéből nem volt lehetséges, mert hiszen, miként fentebb vázoltam, a város háztartási bevételei a rendes előirányzaton belüli kiadásokat sem fedezté[k]. A város vezetősége kénytelen volt ezért a kormányhoz segélyekért és kölcsönökért fordulni, és hogy mind ez ideig annak ellenére, hogy a város előirányzaton belüli összes háztartási bevétele 5 121 466 p[engő] 80 fillért tesznek ki, a több mint 40 millió pengős összkiadással szemben - a város igazgatása mind ez ideig még sem akad[t] fenn pénzügyi nehézségek miatt - ez egyedül és kizárólag az Ideiglenes Nemzeti Kormány8 megértő támogatásának köszönhető, amellyel a város hihetetlenül megduzzadt kiadásainak fedezésére szükséges összeget rendelkezésünkre bocsátotta. Már fentebb említettem, hogy előirányzaton kívüli kiadásunk legnagyobb része a háborús események következtében megrongált köz- és magánépületek helyreállítási költségeiben, az orosz katonai megszállással kapcsolatosan felmerült épületek helyreállítási költségeiben található meg. A hadműveletek következtében a város 7198 lakóháza közül 799 lakóház teljesen romba dőlt. 5140 lakóház szenvedett súlyosabb sérülést. A város belutai 27 [százalék]ba[n], külu- tai 34 [százalékban rongálódtak meg. A megrongált épületek jelentős részét az orosz megszállással kapcsolatosan sürgősen helyre kellett állítani, illetőleg lakhatóvá tenni. Erre a célra a város vezetősége 6 290 000 pengőt fordított, részint az újjáépítési alap, részint az orosz megszállással kapcsolatos épület-helyreállítási alap terhére, míg a további helyreállítási munkálatokat a háztartási alapból erre a célra fordított 1 145 000 pengő kiadással végeztette el. A belső utak helyreállítására pedig 500 000 pengőt, a felrobbantott hidak helyreállítására 480 000 pengőt, a külső utak helyreállítására 560 000 pengőt fordítottunk. Folyó hó 7. napjára9 elkészült az orosz katonai hősi temető, amelynek munkálataira a város vezetősége 3 630 000 pengőt fordított. Ezek a tételek adják a költségvetési előirányzaton kívüli kiadások jelentékeny részét. 74
