Csurgai Horváth József – Erdős Ferenc: „Jelszavakkal nem lehet országot építeni!” Fejér megye alispánjának és Székesfehérvár város polgármesterének éves jelentései 1945–1950 - Fejér megyei történeti évkönyv 30. (Székesfehérvár, 2012)
Fejér vármegye alispánjának jelentése az 1945. évről
Fejér vármegye alispánjának jelentése az 1945. évről holdat a földigénylők között osztottak fel, 225 hold pedig a szövetkezet tulajdonába került. A kertészek száma 3, a gyümölcsfaápolók száma 20 volt, a főkertész feladatait Szabados Ferenc mányi lakos látta el. 1947-ben a gyümölcsös állami tulajdonba került, kezelője az Állami Gazdaságok Főigazgatósága lett. 9 1945. március 18-án jelent meg „A nagybirtokrendszer megszüntetéséről és a földműves nép földhöz juttatásáról” szóló 600/1945. sz. kormányrendelet. Az 1945. évi VI. törvénycikk a nagybirtokrendszer megszüntetéséről és a földműves nép földhöz- juttatásáról kibocsátott kormányrendelet törvényerőre emeléséről. 10 A községi autonómia felfüggesztésére a következő helységekben került sor: a Székes- fehérvári járásban Nadap, a Váli járásban Etyek, Diósd, Szár, Újbarok, Vértesacsa, Vértesboglár, a Sárbogárdi járásban Hercegfalva, a Móri járásban Bakonykúti, Ba- konysárkány, Balinka, Gánt, Gúttamási, Isztimér, Mór, Pusztavám. A fenti községek lakosságának közel 50 százaléka német nemzetiségűnek vagy német anyanyelvűnek vallotta magát az 1941. évi népszámláláskor. A községi önkormányzat felfüggesztése azt eredményezte, hogy a képviselő-testület tevékenységét beszüntették, a testület jogkörét a járási főjegyző gyakorolta. Fejér megyében a német lakosság Németországba történő áttelepítésére 1946 és 1948 között került sor. A kitelepítés befejezését követően az autonómia helyreállítására csak részben került sor. Etyek, Gánt, Nadap, Szár, Vértesacsa és Vértesboglár községekben a kitelepítést követően az autonómia helyreállítása megtörtént. Bakonykúti, Bakonysárkány (1950. március 16-ától Komárom megyéhez tartozott), Balinka, Diósd (1946. január 1-jétől Pest-Pilis-Solt-Kiskun megyéhez csatolták), Gúttamási, Hercegfalva, Isztimér, Mór, Pusztavám és Újbarok községekben a kitelepítés befejezését követően sem került sor a községi önkormányzat helyreállítására. 11 Községi pótadó a községi szükségletek fedezésére fizetett pénzbeli szolgáltatás, amelyet az állami egyenes adók bizonyos százalékában vetettek ki. A kivetés jogát a községi képviselő-testület gyakorolta. Az 1886. évi XXII. törvénycikk szerint a községi törzsvagyon jövedelméből nem fedezhető kiadásokra lehetett pótadót kivetni. Az 1945. évi községi pótadó 100-200 százalék között változó mértékét a községi törzsvagyon pusztulása (háborús károk) és az infláció okozta. 12 UNRRA az Egyesült Nemzetek Szervezetének Segélyezési és Újjáépítési Hivatala (United Nations Relief and Rehabilitation Administration). 13 Szent Imre Konviktus a ciszter rend Szent István Gimnáziumának Diákotthona a Széchenyi utcában. 14 Dr. Koch Nándor 1945. szeptember 13-ig vezette a tankerületi főigazgatói hivatalt, nyugállományba vonult. Dr. Csaplovics József volt komáromi tankerületi főigazgató kapott megbízást a Fejér megyei és Székesfehérvár városi tankerület vezetésére. 15 Az Ideiglenes Nemzeti Kormány 10 020. számú rendelete az igénybe vett oktatási vagy közművelődési célra rendelt épületek rendeltetésszerű használata tárgyában. 16 Nobile officium: nemes kötelesség. 17 Sinecura: csekély munkával járó, de jól jövedelmező állás. 18 Az Ideiglenes Nemzeti Kormány 10 470/1945. számú rendelete az egyes személyi és családi jogi rendelkezések tárgyában. 19 A gyámsági és gondnoksági törvényekre történő utalás. Az 1877. évi XX. te. a gyám69 ÍJ
