Csurgai Horváth József – Erdős Ferenc: „Jelszavakkal nem lehet országot építeni!” Fejér megye alispánjának és Székesfehérvár város polgármesterének éves jelentései 1945–1950 - Fejér megyei történeti évkönyv 30. (Székesfehérvár, 2012)
Fejér vármegye alispánjának jelentése az 1945. évről
Fejér vármegye alispánjának jelentése az 1945. évről át is adott, részben most biztosít a város részére sócsere ellenében mintegy 14 vagon tengerit, amelynek az a rendeltetése, hogy enyhítse a város súlyos kenyérgondját. A közellátási felügyelőség intencióinak megfelelően megvásárolt és beszállított hozzávetőleg négy vagon szárazbabot, ez a város élelmiszer-tartalékát képezi, és a közellátás útján kerül majd forgalomba. A szövetkezet forgalma több milliárd pengőt tesz ki. A feladataira pénzhiány miatt csak a hatóságok megértő támogatása mellett tud megfelelni, mert az emelkedő árak mellett a saját tőke ereje állandóan alatta marad a támasztott kívánalmaknak. Ez ma, amikor pl. egy vagon gyufa közel 3 és fél millió pengő, egy vagon bab 30 millió, egy vagon cukor pedig közel 800 millió, milliárdos tőke lenne szükséges ahhoz, hogy a szövetkezet a vele szemben támasztott követelményeknek a maga tőkefelkészültségével megfelelhessen. A közeljövő terveit illetően a szövetkezet be fog kapcsolódni abba a cukorakcióba, amely a város gyermeklélekszámát 12 éves korig cukorral fogja ellátni, azonkívül vállalkozott nagyobb tételű paprika beszerzésére és leszállítására, állandóan intézi a csecsemők és terhes anyák részére rendszeresített vaj szétosztását, kezébe veszi a tejelosztást is, folytatja a gyufa, só és mezőgazdasági kenő- és üzemanyagok beszerzésénél és szétosztásánál eddigi tevékenységét. Építőanyag osztályán, amelyet közös számlára visz a szövetkezet [a] Vámos László céggel, eddig több vagon meszet, cementet és tetőcserepet sikerült biztosítania a város részére. Ennek az üzletágnak a kibővítése folyamatban van. A gabonaosztály, amely a Takácsi céggel megindult közös vállalkozás, nem sok eredményt tud felmutatni, forgalma jelentéktelen volt, a legközelebbi idényre ezt az üzletágát igyekszik a szövetkezet megfelelőbben kiépíteni. Egy alkalmazottal kezdette meg a munkát a szövetkezet, ma már tíz állandó alkalmazottat foglalkoztat, üzletköre fokozatosan bővül a fejlődés útján, és nevének megfelelően számottevő munkása eddig is a megye és a város újjáépülésének. A vármegye területe a belügyminisztérium intézkedése folytán úgy volt, hogy megkisebbedik, de a kitűzött határidőig az átcsatolásra tervbe vett 5 község tőlünk való elszakadása nem történt meg. Az átcsatolás határidejét a belügyminiszter 1945. december 31-ig hosszabbította meg, de intézkedés eddig a határidőig sem történt. Megállapítható, hogy ilyen nagy horderejű kérdés, mint egyes községeknek a vármegyétől való elcsatolá- sa, vagy a vármegyéhez való csatolása az országszerte tapasztalható rengeteg megoldásra váró egyéb probléma mellett másodrangú kérdés. Meg kell jegyeznem, hogy Veszprém vármegye hasonlóképpen tiltakozik saját területének csonkítása ellen, és a kérdés megoldásával várni kell addig, amíg általános intézkedés nem lesz lehetséges a vármegyék területének közigazgatás szempontjából történő növelése vagy csökkentése terén.27 A közigazgatás munkája, amint a fentiekben vázolt munkaeredmény adatai mutatják, megindult és bizonytalan kezdés után egyre szervesebben, hatékonyabban tudta összetartani még ezt a legjobban elpusztult vármegyét is. Még egyszer hangsúlyozni kívánom, hogy nagyon sok gátló körülmény ellenére történt ez: az összeköttetés teljes hiánya, a jármüvek nehezen beszerezhető volta, a csekély számú lófogat nagyfokú igénybevétele, a telefonösszeköttetés csaknem teljes hiánya, a postai szállítás késedelmessége, a pénzügyi helyzet nehézségei, a papírhiány, a későn megérkező rendeletek, a hivatalos nyomtatványok teljes elmaradása, a pénz értékének állandó csökkenése járult hozzá ahhoz, hogy 65
