Csurgai Horváth József – Erdős Ferenc: „Jelszavakkal nem lehet országot építeni!” Fejér megye alispánjának és Székesfehérvár város polgármesterének éves jelentései 1945–1950 - Fejér megyei történeti évkönyv 30. (Székesfehérvár, 2012)
Fejér vármegye alispánjának jelentése az 1945. évről
Fejér vármegye alispánjának jelentése az 1945. évről nisztériumhoz. Az újjáépítést azonban nem várhatjuk teljes egészében az államtól, ezért vált szükségessé egy kórház újjáépítő nagybizottság létesítése, amelynek fővédnökéül Shvoy Lajos megyés püspök urat, díszelnökéül pedig Molnár Erik népjóléti miniszter urat kértem fel, akik támogatásuk kilátásba helyezésével el is vállalták az újjáépítő nagybizottság fővédnöki, illetve díszelnöki tisztségét. A nagybizottság feladata lesz, hogy erkölcsi súlyával irányítsa a vármegyében már megindult és eddig is eredménnyel járt gyűjtési akció hatékony továbbfolytatását, továbbá megkeresse a testvér törvényhatóságokat, hogy azok közönsége is kinyújtsa segítő kezét legtöbbet szenvedett vármegyénk kórháza felé. Ugyanakkor feladata lesz a külföldi segélyintézmények megkeresése, az UNRRÁ-hoz12, a genfi nemzetközi vöröskereszthez és az amerikai magyarsághoz intézett segélykérés intézményes lebonyolítása. A kórház jelen állapotában a legnagyobb küzdelmet folytatja puszta létéért. Ideiglenes elhelyezést a konviktus13 bomba sújtotta épületében nyert, továbbá a Széchenyi utca két szomszédos házában és az egészségházban. Az ápolási dijak távolról sem elegendők a napi kiadások fedezésére, a szegény betegek ápolási díja fejében folyósított állami hozzájárulás pedig a pénzromlás következtében nem tud soha idejében megérkezni, hogy annak értéke teljes mértékben felhasználható legyen, úgyhogy emiatt többször voltunk kénytelenek kölcsönt felvenni, hogy ne kelljen a kórházat bezárni. A gyógyszer, kötszerkészlet a nagyszámú aknasérült beteg miatt történő fokozott igénybevétel következtében állandóan hiányos, és a folyamatos kiegészítése korlátolt anyagi lehetőségeink miatt alig megoldható probléma. Az újjáépítést azonban megkezdtük a Népjóléti Minisztérium által folyósított 20 milliós kölcsön segítségével, amelyet elsősorban az állag megóvása érdekében használtunk fel. Sikerült a kultuszminisztérium útján egy nagy teljesítményű röntgenkészülék kiutalása is, a roncsgyüjtő központ pedig egy mentőkocsinak átalakítható fél tonnás áruszállító gépkocsi kiutalásával sietett a kórház segítségére. Minden remény megvan még arra is, hogy hiányos műszerkészletünket a Nyugatra szállított tábori kórházak anyagából tudjuk majd a Népjóléti Minisztérium segítségével kiegészíteni. A kórház nehéz helyzete kidomborodik jelentésemben, de az őszinte igazság feltárásával az volt a célom, hogy az Igen Tisztelt Törvényhatósági Bizottsági Tag Urak a maguk részéről is éppen a tisztségükkel járó erkölcsi súly miatt legyenek a helyzet ismeretében önkéntes szervezői a kórház újjáépítésének, mert erre a kórházra a Közép-Dunántúl legfontosabb főútvonalai mentén minden körülmények között szükség van. A vármegye általános közegészségügyi helyzetéről, a közegészségügyi viszonyok változásáról jelentésemet a következőkben teszem meg. 1. Népmozgalom. A vármegye a háborús cselekmények során az ország vármegyéi közül a legsúlyosabb károsodást szenvedte. A harcok, a kényszerű és önkéntes kiköltözések a lakosság jelentős részét megmozgatták. Bár a visszatelepülés jórészt megtörtént, az év végén is kb. 10 [százalékjkal kevesebb a lakosság, mint az elmúlt év folyamán volt. Az anyakönyvek megsemmisülése, a fentiekkel magyarázott fokozott népmozgalom miatt a szaporodás, illetve csökkenés pontos számadatai meg nem állapíthatók, azonban a halálozások száma jóval felülmúlja a születésekét. A halálokok között első helyen a háborús sérülések, később polgári munka közben szerzett aknasérülések állanak. A születések számát jelentősen befolyásolta s különösképpen az év végén visszaesést okozott a 3 hónapos harctér családi életet gátló ténye.
