Csurgai Horváth József – Erdős Ferenc: „Jelszavakkal nem lehet országot építeni!” Fejér megye alispánjának és Székesfehérvár város polgármesterének éves jelentései 1945–1950 - Fejér megyei történeti évkönyv 30. (Székesfehérvár, 2012)
Fejér vármegye alispánjának jelentése az 1945. évről
Fejér vármegye alispánjának jelentése az 1945. évről Az alap bevétele a v[ár]m[egye] háztartási hozzájárulásából adódik, azonban a háztartás olyan nehéz anyagi viszonyok közt van, hogy ezen alapot nem a megfelelő mértékben tudja segíteni, viszont az árvaház olyan szociális intézmény, [a]melyre a mostani világégés után a sok szülő nélkül maradt gyermek korszerű nevelése érdekében a lakosságnak is a legnagyobb szüksége van. Ez az intézmény hivatva lehet egy olyan nevelési rendszer kialakítására, [ajmely a mai haladottabb korszaknak legjobban megfelel és mintájául szolgálhat hasonló intézményeknek. 10. Árvízkölcsön alap 1945. évi bevételei 315 188 P. kiadásai Maradványa 315 188 P. Ezen összeg [az] 1941. évben árvízkárban szenvedett Fejér megyei lakosok részére kiadott 1 millió P. kölcsönből származó visszafizetés. Remény van arra, hogy az átmeneti nehézségeket a vármegye leküzdi, és a kormány pénzügyi stabilizációs intézkedései folytán úrrá lesz a mostani nehéz pénzügyi helyzeten, és a stabil pénzügyi viszonyok helyreálltával képes lesz a felvett kölcsönöket fedezni és visszatörleszteni, vagy kevésbé kedvező esetben azok részbeni elengedését a kormányhatóságoknál keresztülvinni. Kétségtelen, hogy az eddig felvett kölcsönök számszerűen nagy összeget tesznek ki, azonban ha azok összegét az arany értékéhez viszonyítjuk, kitűnik, hogy nem érik el a békeévekben egy évben felvett függőkölcsön összegét sem. Ez a körülmény jelentősen fog latba esni a kölcsönök esetleges költségvetési lefedezésénél is. A fentieket a jelenleg rendelkezésemre álló adatok alapján van módomban a t[örvény]h[atósági] bizottsággal közölni. A teljesen pontos és a házipénztári adatokkal kiegészített eredményeket a májusi közgyűlés elé kerülő zárszámadások beterjesztésével fogom végleges formában a t[örvény]h[atósági] bizottságnak rendelkezésére bocsátani. A közellátás kérdéseinél már szükségtelen elismételni a jelentésemben végighúzódó állandó jelzőt, a felmerülő nehézségek megszüntetésére irányuló tevékenységünket. A fel- szabadulás után kezdődött meg a közellátás szerveinek kiépítése, a termény- és állatkereskedők jelentkezésre való felszólításával. Április 21-én valamennyi községtől megkértük, hogy tájékoztasson a közellátási helyzetről, és ismételten kiadtuk a már egyszer közzétett terménykészletek bejelentésére vonatkozó felhívásunkat. A kenyér- és lisztellátás arányos biztosítása érdekében szükséges volt az ellátatlanok számának megállapítása. Teljesen ellátatlan volt a vármegyében 80 000 fő, részben ellátatlan 15 000 fő, bánya és egyéb üzemi munkás 5000 fő. Ezt a hatalmas ellátatlan csoportot a zár alá helyezett terménykészletből láttuk el havi 5 kg-os lisztfejadaggal. Augusztustól kezdve már a cséplőgép-tulajdonosok bérkeresetének 50 [százalékát, a malmok vámkeresményének 20 [százalékát fordítottuk az ellátás biztosítására, így oldódott meg a kenyérellátás súlyos és nehéz problémája. Ha nem is merült fel komoly panasz a kenyérellátás ellen, nagyobb zökkenők mutatkoztak az olajellátás terén. 1945 májusában a napraforgómag-készletet zároltuk, és ezt a mennyiséget a községi ellátatlanok részére utaltuk ki, akik augusztus hó elsejéig 30 dkg- os étolaj juttatásban részesültek. Az olajütőket, olajgyárakat szigorúan ellenőrizzük, erre 43
