Csurgai Horváth József – Erdős Ferenc: „Jelszavakkal nem lehet országot építeni!” Fejér megye alispánjának és Székesfehérvár város polgármesterének éves jelentései 1945–1950 - Fejér megyei történeti évkönyv 30. (Székesfehérvár, 2012)
Fejér vármegye alispánjának jelentése az 1945. évről
Fejér vármegye alispánjának jelentése az 1945. évről Állatgyarapodás Fejér vármegyében 1945. december 31-ig. ökör bika tehén sertések Adonyi 2416 727 60 24 17 27 2385 345 387 16 59 12 198 284 2085 2740 1496 Sárbogárdi 2233 672 423 186 25 78 4349 1278 693 81 87 15 706 138 3261 5467 2614 Székesfehérvári 2503 554 1120 291 27 59 2807 717 545 13 59 15 642 210 1521 3274 1667 Váli 1933 417 123 73 25 35 1944 385 263 5 68 15 1180 399 805 2451 1446 10039 2555 2011 'O m r ~~ © ■'t <N 12758 2725 2096 r í <N oo CN VO r2994 1138 7949 14870 7772 Ugyanakkor az elszenvedett veszteségeket az alábbi kimutatás szemlélteti az 1943. december 31-i és az 1945. május 31-i adatok feltüntetésével. Szarvasmarha Ló 1943. 95 106 32 652 1945. 16 863 9 938 csökkenés 82,32% 70,37% Sertés Juh 190 659 53 001 25 542 1 508 85,29% 97,47% A fenti számsorból kitűnik, hogy számszerűleg a legnagyobb veszteséget a sertésállomány szenvedte, tekintettel azonban a sertés rövid vemhességi állapotára és többet ellő fajára, az a leggyorsabban felszaporítható lesz. A szarvasmarha- és lóállománynál ez a kedvező helyzet már nem áll fenn, ami a talajművelésben a trágyahiány miatt a talajerő fenntartásában hosszú ideig éreztetni fogja hatását. A felügyelőség az év folyamán mindent megtett, hogy az állatállományt behozatal útján és főképpen nőivarú állatok behozatala útján szaporítsa. Sikerült Baranya megyéből a Fejér Megyei és a Baranya Vármegyei Állattenyésztő Egyesületek bekapcsolásával 120 tehenet, illetve üszőt és 160 kocasertést székesfehérvári gazdák részére juttatni. Egyéni akció révén Dunapentele község ugyancsak Baranya vármegyében 45 db szarvasmarhát vásárolt és hozott be. Az állattenyésztő egyesület több ezer helyhatóság részére vásárlási engedélyt adott ki, [ajmelynek révén, amíg azt a nyár és kora ősz folyamán a pénzügyi helyzet megengedte, több ezer nőivarú tenyészállat behozatal vált lehetővé. A háborús tevékenység folytán a vármegyei állat- tenyésztési alap tulajdonát képező köztenyésztési apaállatok is olyannyira elpusztultak, hogy csak 18 db tenyészbika és 5 db tenyészkan volt az év végéig felkutatható. Az anyaállat létszám szaporodásával természetesen az apaállat igénylés a községek részéről állandóan növekedik, ennek enyhítésére a vármegyei gazdasági felügyelőség az alapanyagi erejéhez mérten részben Baranya, részben Tolna, részben Somogy vármegyékből összesen 56 db tenyészbikát vásárolt. Áz év folyamán, de főképpen az utolsó hónapokban örvendetes tényként jelentkezik az apaállatok fokozott igénylése, ami arra enged következtetni, hogy az anyaállatlétszám általunk nem remélt gyorsasággal szaporodik. Sajnos, ez idő szerint
