Csurgai Horváth József – Erdős Ferenc: „Jelszavakkal nem lehet országot építeni!” Fejér megye alispánjának és Székesfehérvár város polgármesterének éves jelentései 1945–1950 - Fejér megyei történeti évkönyv 30. (Székesfehérvár, 2012)
Fejér megye alispánjának jelentése az 1950. esztendő első negyedévéről
Fejér megye alispánjának jelentése az 1950. esztendő első negyedévéről és így régi környezetükből kiemelve lehetőséget kívántunk adni, hogy [az] új helyeken akadálytalanul kifejthessék jó munkájukat. Az átcsoportosításoknak tapasztalhatóan jó eredménye volt, mert a legtöbb áthelyezett alkalmazott új munkahelyén meg tudta javítani munkáját és a népi demokráciához való viszonyát. Az [arra] érdemes és jól fejlett dolgozókat igyekeztünk előbbre vinni. így számos községi altisztből irodai kezelőket neveztünk ki. Vármegyei vonatkozásban pedig kezelőkből fogalmazókat helyettesítettünk be, bizonyítékául annak, hogy a jó munkásokat a népi demokrácia, a szocializmust építő államhatalom megbecsüli, előlépteti. A politikai fejlődés érdekében a megye központjának minden hivatalában, a központi járás minden községében és a megye területén már igen sok helyen rendszeresítették a sajtó beszámolókat. A megye központjában minden dolgozó képezi magát, részben párt, részben szakszervezeti oktatási vonalon. Az ügyforgalmat illetően jelentem, hogy a munkamódszerek javításában a munkafegyelem fokozásával és főként az új kezelési módszerek bevezetésével elérhettük, hogy a törvényszabta határidőkön belül az ügyek elintézést nyernek. Mezőgazdaság Megyénk területén legdöntőbb jelentőségű továbbra is a mezőgazdaság kérdése. A szocialista szektor fejlődése örvendetesen továbbhalad. Ma a megye területén 84 termelőszövetkezeti csoport van, állandóan növekvő területtel.5 Állami gazdaságaink szintén állandóan bővülnek. Hatalmas beruházásokkal egyidejűleg technikai munkájuk folyton tökéletesedik. Külön kiemelendőnek tartom az Ercsi-Sinatelepi Állami Gazdaságot, amely a tervek szerint Magyarország egyik legnagyobb kertgazdaságává lesz.6 Az elmúlt időszakban a legnagyobb jelentőségű mezőgazdasági feladatunk a tavaszi mezőgazdasági munkák végzése volt. Ezen a tavaszon bebizonyosodott az őszi mélyszántásnak [a] hatalmas előnye. A tavaszi mezőgazdasági munkáinkat eddig általánosságban határidőben teljesítettük. így a 8 fő növény közül április hó 22-ig a bevetett területből a következő százalékokat értük el. Tavaszi árpából: 90 százalék, zab: 112 százalék, kukoricából: 46 százalék, napraforgóból: 96 százalék, burgonya: 96 százalék, cukorrépa: 100 százalék, lucerna: 80 százalék, vöröshere: 30 százalék. Járási viszonylatban a sorrend a következő: I. Enyingi járás, II. Székesfehérvári járás, III. Sárbogárdi járás, IV. Bicskei járás, V. Móri járás, VI. Adonyi járás. A tavaszi mezőgazdasági munkák során is bebizonyosodott, hogy ahol jó a politikai vezetés, jó a politikai felvilágosító munka, ott az eredmény el nem maradhat. És viszont, ahol a reakció ki tudja fejteni hatását, ott a munka annak arányában gyengül. Meg kell még említenünk [az] ez év februárjában történt állatszámlálási statisztikai munkát, amely általában jó eredményt hozott. De meg kell említeni azt is, hogy ennek a munkának a során is jelentkezett az ellenség keze. A kulákság suttogása, amely azt akarta elérni, hogy az állatszámlálás ne adjon pontos képet. A felvilágosító munka eredményeképpen azonban a dolgozó parasztság megértette ennek a kérdésnek is a fontosságát, és bevallásaikat a valóságnak megfelelően tették [meg]. Akadt olyan község, ahol a számlálóbiztosokat a reakció suttogása következtében ellenségként fogadták (Kálóz), de meglátszott a fekete reakciónak7 a keze is. így az Enyingi járásban a nők több helyen hajlamosak voltak valótlan adatok bemondására. 277
