Csurgai Horváth József – Erdős Ferenc: „Jelszavakkal nem lehet országot építeni!” Fejér megye alispánjának és Székesfehérvár város polgármesterének éves jelentései 1945–1950 - Fejér megyei történeti évkönyv 30. (Székesfehérvár, 2012)
Fejér vármegye alispánjának jelentése az 1949. évről
Fejér megye alispánjának jelentése az 1949. évről mi útvonalainkon az összes hidak átépítésre kerültek, csupán kisebb forgalmú alárendelt jelentőségű utakon maradt néhány fahidunk. Az építkezéseket általában házilag végeztettük, de a nagyobb munkákat nemzeti vállalatok hajtották végre. A 6. sz[ámú] út építését és 2 makadámút-építést az Út- és Vasútépítő N[emzeti] V[állalat] végezte, a hidak közül 10 db hidat a Mélyépítő s Mélyfúró N[emzeti] V[állalat] épített. Munka közben számtalan nehézség, akadály merült fel, de a nehézségek ellenére is a hároméves tervet sikerrel teljesítettük, s ezáltal munkamennyiségben az 1938. színvonalat túlhaladva, komoly alapot adtunk a meginduló ötéves tervnek. V. Közellátás Az 1948/49. gazdasági évre vonatkozólag a terménybeadásra kötelezett gazdálkodók nyilvántartásának lezárása és a hátralékosok számának megállapítása február hóban megtörtént. Ez év júniusában az 1949/50. gazdasági évre szóló gazdalajstrom elkészítése megkezdődött. A rendeletek pontos értelmezését a felügyelőség járási értekezleteken magyarázta meg a községek terménynyilvántartóinak. Június végén a felügyelőség a DÉFOSZ-szal egyetértésben a csépléseket készítette elő. Járásonként a DÉFOSZ által kijelölt cséplési ellenőröket értekezletre hívta össze, és ott részletesen megbeszélték a cséplésekkel kapcsolatos problémákat. A cséplés július 10-én kezdődött meg. A megyében 529 cséplőgép végezte a gabonaneműek cséplését. A cséplés a megyében szeptember elején fejeződött be. A megyében 18 szabálytalanság történt. Ezeket az eseteket a rendőrség a felügyelőséggel azonnal a helyszínen kivizsgálta. Az ügyészség a legtöbb esetben a helyszínen folytatott tárgyalást és hozott ítéletet. Fejér vármegye gabonabegyűjtési előírása: kenyérgabonából 3050 [vagon], árpából 513 [vagon], zabból 140 [vagon]. Befolyt kenyérgabonából: 2452 [vagon] - 80 [százalék], árpából 326 [vagon] - 64 [százalék], zabból 53 [vagon] - 38 [százalék], A gabonabeadási versenyben Fejér vármegye országosan a tizedik. A felügyelőség 90 gazdálkodót terjesztett fel a Belkereskedelmi Minisztériumhoz jutalmazás végett. A 90 gazda közül 7 gazda elismerő oklevélben, 150 forintról szóló vásárlási utalványban és 2 hetes üdültetésben részesült, 36 gazda elismerő oklevelet és 250 forintról szóló vásárlási utalványt, míg 47 gazdálkodó elismerő oklevelet és 150 forintról szóló vásárlási utalványt kapott. A földmíves-szövetkezet[ek] közül a terménybegyűjtési versenyben első helyezést elért községek földmíves-szövetkezetei kerültek jutalmazásra. Fejér vármegyében a gabonabeadási versenyben a községek sorrendje a következő: Kisapostag, Nagyveleg, Hercegfalva, Baracska, Perkáta és Polgárdi. A termelőszövetkezeti csoportok közül az első helyezést a „Zrínyi” Dunapentele, „Kossuth” Baracs és „Szabadság” Kisiók nyerték. Fenti első hat község elismerő oklevelet kapott, míg a földmíves-szövetkezet 4500 Ft értékben előre meghatározott mezőgazdasági kisgépeket és rádiót vásárolhattak, a termelőszövetkezeti csoportok ugyancsak rádiót és könyvtárat kaptak. A díjkiosztó ünnepségeket a DÉFOSZ megyei titkársága a felügyelőséggel karöltve 1949. november 20-án rendezte meg, és ezen alkalomból kerültek a jutalmak kiosztásra. A cséplések befejeztével megindult a kulákok gabonaelszámoltatása. 1414 kulák gazdálkodót számoltattak el. Az elszámoltatás során mint beadandó mennyiséget 6140 q-át állapítottak meg. Azokat a kulákokat, akik a számbavétel utáni felszólítás ellenére sem adták be hátralékaikat, a községi elöljáróság az államügyészséghez feljelentette. 242
