Csurgai Horváth József – Erdős Ferenc: „Jelszavakkal nem lehet országot építeni!” Fejér megye alispánjának és Székesfehérvár város polgármesterének éves jelentései 1945–1950 - Fejér megyei történeti évkönyv 30. (Székesfehérvár, 2012)
Fejér vármegye alispánjának jelentése az 1949. évről
Fejér megye alispánjának jelentése az 1949. évről Az erdők faállományában lényeges rovarkárok nem fordultak elő. Erdei tűz 25 esetben 83 405 forint kárt okozott. Az erdei tüzek csaknem kivétel nélkül vigyázatlanságból eredtek. Az erdőrendészeti áthágások száma 22 volt; az ezekért kirótt pénzbírság összesen 6409 forint. Állattenyésztés A vármegye állattenyésztése az év folyamán úgy mennyiségi, mint minőségi tekintetben jelentős fejlődést mutat. A múlt években állandóan mutatkozó apaállathiány megszűnt. Az apaállatok minőségi tekintetében még kívánni valót hagynak maguk után, ezek gyors feljavítására azonban módot nyújt az a tény, hogy a mének, bikák és kanok beszerzése és egyéb apaállatok tartásával kapcsolatos kérdések ma már nem a magánosok, legeltetési társulatok, birtokosságok ügykörébe tartoznak, hanem a[z] teljes egészében állami feladattá vált. A köztenyésztésű apaállatoknak állami gondozásba vételét 1949. január 1- [jéjtől rendeli a vonatkozó kormányrendelkezés, [ajmely időtől fogva az apaállat-létszám rohamos emelkedést mutat. A köztenyésztésü bika létszám 405 db, mén létszám 88 db és kan létszám 380 db. Ugyancsak köztenyésztésbe állítottunk 18 db fésűs, gyapjas kost és 17 db kecskebakot. Az állatállomány számbeli emelkedése még nem érte el a háború előtti létszámot. Százalékos összevetés alapján ez a szarvasmarha-állományban 80 [százalékjra, a sertésállományban 80 [százalékjra, a lóállományban 70 [százalékjra, juhállományban 20 [százalékjra, a baromfiállományban 100 [százalékjra, sőt a tavaszi időszakban 120-130 [százalékjra [növekedett], A szarvasmarha-állomány egészségi állapota, kondíciója jó, a lóállomány egészségi állapota és kondíciója jó, a sertésállományban a fertőző megbetegedések közül szórványosan előfordult a fertőző gyomor- és bélhurut, valamint a sertésorbánc, jelentősebb elhullás azonban nem volt. A juhállományban a nyírásig a rühösség mutatkozott, a nyár folyamán azonban megszűnt. Ä baromfiállományban jelentős pusztítást okozott a baromfipestis, olyannyira, hogy egyes községek baromfiállománya 50 [százalékjban el is pusztult. Szarvasmarha-tenyésztés Az elmúlt évek létszámbeli gyors ütemű szaporodása természetszerűleg mérséklődött. Idegen vármegyéből csak állami birtokok és tszcs-ék részére történt felvásárlás, a kis- és középparasztság állománya a természetes szaporodással gyarapodott. Lassította a szaporodást a nagymérvű aszály, amelynek következtében már a tavasz és a nyárelő idején látható volt a bekövetkező takarmányhiány, ami visszatartotta a gazdákat az állomány további növelésétől. A vármegye területén az év folyamán 5741 darab szarvasmarha állt törzskönyvi ellenőrzés alatt. 11 állami gazdaságban 6 term[elő]szöv[etkezeti] csoport 2583 [fő] újgazdánál 1568 [fő] 25 k[atasztrális] hfoldjon aluli régi gazdánál 185 [fő] 25 k[atasztrális] h[old]on felüli régi gazdánál [Összesen] 369 db tehén 85 db tehén 3120 db tehén 1864 db tehén 303 db tehén 5741 db tehén A törzskönyvelt állomány átlagos élősúlya 563 kg. A törzskönyvelt állomány átlagos tejhozama 2765 [liter/évj. 235
