Csurgai Horváth József – Erdős Ferenc: „Jelszavakkal nem lehet országot építeni!” Fejér megye alispánjának és Székesfehérvár város polgármesterének éves jelentései 1945–1950 - Fejér megyei történeti évkönyv 30. (Székesfehérvár, 2012)
Fejér vármegye alispánjának jelentése az 1949. évről
Fejér megye alispánjának jelentése az 1949. évről nyókat. A fejlődés tehát egy természetes biológiai egyensúly felé lendül. Mindez azonban nem szabad, hogy éberségünket, készenlétünket a védekezés terén elaltassa. A gyümölcstermelő n[emzeti] v[állalat] tulajdonba, vagy[is] kezelésbe vette a vármegye területén az alábbi nagyobb gyümölcsösöket: Felsőörs, Mány, Tabajd, Felcsút, Pusztavám, Rácalmás, Vajta községekben, összesen kb. 600 k[atasztrális] h[old] terjedelemben. Élénk érdeklődést mutatnak a most alakuló, vagy már megalakult termelőszövetkezeti csoportok, hogy új, szakszerűen telepített gyümölcsösök létesítésével a Szovjetunió példáját követve hozzájáruljanak a minőségi gyümölcstermesztéshez és ezen keresztül kollektív gazdaságuk megerősítéséhez. A tszcs-k ilyen irányú törekvését kormányzatunk legmesszebbmenő anyagi támogatásban részesíti. Általában gyümölcstermésünk bőséges volt. Főleg csonthéjasokból mutatkozott rekordtermés. Zöldségtermesztés. A szántóföldi vetésterületben lényeges eltolódás csak a paprikánál mutatkozik. A múlt évhez képest 20 [százalékkjal csökkent a beültetett terület, amely ugyanis kereken 800 k[atasztrális] h[old]. A redukció nem volt jó hatással a fogyasztói árakra. A szárazság következtében beállott hozam csökkenése kifejezésre jutott az árakban. A vöröshagyma és fokhagyma együttesen elérte a 100 holdat, ami szép javulást mutat a múlthoz képest. Amikor még a dinnyét emeljük ki, amely összesen 670 holdat tett ki, jelentjük, hogy a szántóföldi zöldségtermesztés összes területe 2290 k[atasztrális] h[old] és 56 n[égyszög]ölet tesz ki. Ehhez járul még mintegy 150 k[atasztrális] h[old] öntözéses kertészet. A zöldségtermesztés vonalán is megtört a jég, és mind több és több termelési csoport lép a haladó gazdálkodás útjára. Már meglevő zöldséges üzemmel bírnak: Kápolnásnyék, Dunapentele, Baracska. Új üzemeket szerveznek Agárd, Pálmajor, Vajta, Flercegfalva. Itt is, miképp a gyümölcstermesztésnél, a csoportok komoly anyag és eszköz megsegítésében részesülnek. Itt említjük meg, hogy megyénkben Ercsi-Sinatelepen létesül az ország első zöldségtermesztő nagyüzeme, 450 hold öntözhető és 220 hold szántóterületen. Ehhez csatlakozik az 5 holdas melegágyi üzem a palánta előnevelésre és primőr előállítására. Vármegyei faiskolák. Teljes mértékben, hozzáfogtak a csemeteállomány szaporításához. Elsősorban akác és akácoltványok (jegenye, gömb) előállításához szükséges előkészítő munkák, továbbá nagy tömegű nyárfa és diófa szaporítási munkák indultak meg. Figyelmet fordítottak azonban a sorfákon kívül a községekben létesítendő közkertek részére szolgáló növényanyag felnevelésére is. A mezőgazdasági igazgatóság elkészítette a falu fásítási rendeletet, [a]melyet a gazdasági albizottság letárgyalt, jóváhagyott és ismertető résszel együtt kibocsátani rendelt. A községek az ötéves tervben végzendő sorfaültetési, kertesítési, ligetesítési terveiket csak a mezőgazdasági igazgatóság jóváhagyása és ellenőrzése mellett végezhetik. Szőlőtermesztés. A mezőgazdasági igazgatóság tervezetet készített a parlagterületek felszámolása, a szőlőbirtokok jogviszonyainak rendezésére. Kezdeményezés indult szőlőtermelő-szövetkezeti csoportok szervezésére is. A megszűnt hegyközségek és hegyközségi tanács szerepét helyi igazgatási szempontból a községi elöljáróság, érdekképviseleti szempontból a mezőgazdasági igazgatóság vette át. A szüret idejének helyi szabályozása előnyösen emelte a mustok minőségét. Megyei átlagtermés holdanként 10 h[ekto]l[iter] volt. Mustok cukorfoka 17-20 fok között változott. Igen sok az engedély nélküli szőlőtelepítés.
