Csurgai Horváth József – Erdős Ferenc: „Jelszavakkal nem lehet országot építeni!” Fejér megye alispánjának és Székesfehérvár város polgármesterének éves jelentései 1945–1950 - Fejér megyei történeti évkönyv 30. (Székesfehérvár, 2012)
Fejér vármegye alispánjának jelentése az 1949. évről
Fejér megye alispánjának jelentése az 1949. évről beruházása növelte meg. Az állami gazdaságok, a termelőszövetkezeti csoportok, valamint a földmíves-szövetkezeteken keresztül a dolgozó parasztság bekapcsolásával úgy az őszi, mint a tavaszi vetésterv biztosítása során a különböző magtermeltető nemzeti vállalatok gondoskodtak a szerződéses termelés kiterjesztéséről, és annak eredményeképpen az 1948-49. gazdasági évben szerződéses termelésre az alábbi vetésterületek voltak beállítva: őszi búza 4198 kat[asztrális] hold, rozs 230 kat[asztrális] hold, őszi árpa 207 kat[asztrális] hold, zab 328 kat[asztrális] hold, lencse 1818 kat[asztrális] hold, napraforgó 50 kat[asztrális] hold, olajlen 488 kat[asztrális] hold, szójabab 68 kat[asztrális] hold, tavaszi árpa 610 kat[asztrális] hold, burgonya 15 kat[asztrális] hold, borsó 4526 katfasztrális] hold, bab 744 kat[asztrális] hold, cukorrépa 233 kat[asztrális] hold, hagyma 15 kat[asztrális] hold, mustár 52 kat[asztrális] hold, takarmányrépa 56 kat[asztrális] hold. A fenti fontosabb növényeken kívül jelentékeny területet tesz ki a különböző kerti és virágmagvak szerződéses termeltetése is. A szerződéses vetőmagvak termésének biztosítása és fokozása érdekében a műtrágya- és növényvédőszer-ellátó n[emzeti] v[állalat] a szükséges műtrágya mennyiséget idejében a szerződött gazdák rendelkezésére bocsátotta. Az időjárás a tavasz folyamán nagyon száraz jellegű volt, és már kora tavasszal érvényesült a kevés téli csapadék hátrányos befolyása. Ennek következtében az ősziek fejlődése és a tavasziak kelése nem volt kielégítő. Bár május és június hónapokban az időjárás csapadékosra fordult, mégis a hosszantartó szárazság következtében, különösen a tavaszi árpa, zab, cukorrépa hiányosan kelt, és sok esetben újra kellett vetni. A bab, borsó, lencse és takarmányfélék fejlődésükben visszamaradtak. A búza, rozs és őszi árpa még idejében kapta az esőt, és ez a körülmény közvetlenül az aratás előtt kedvezően befolyásolta a magképződést. A kukorica, napraforgó, cukorrépa a nyár elejei esőzésekre erőteljes fejlődésnek indult, azonban a nyár folyamán hosszan tartó szárazság lépett fel, ami majdnem egyhuzamban október hó végéig tartott, s ez természetesen a terméseredményekben is kifejezésre jutott. Búzából 6,3 q, rozsból 7 q, őszi árpából 9 q, tavaszi árpából 7 q, zabból 4 q, borsóból 5 q, babból 5 q, napraforgóból 6 q, kukoricából szemesen 8 q, burgonyából 40 q, cukorrépából 50 q és takarmányrépából 70 q volt a k[atasztrális] h[oldanként]i átlagtermés. A tavaszi és nyári száraz időjárás következtében a szálastakarmány-félék és a kaszálók is az átlagosnál gyengébb hozamot adtak. A rendkívül elszaporodott ürgék jelentékeny kárt okoztak, s ezért a vármegyei népi bizottság segítségével és támogatásával május hó 17-én kollektív ürgeirtási napot tartottunk, s ennek eredményeként mintegy 150 000 ürge és hörcsög pusztult el. Hasonlóképpen június hó 27-[én] és 28-án általános gyomirtási napot tartottunk. A vármegyei operatív bizottság hathatós támogatásával és irányításával a tarlóhántási munkákat 99 [százalékban teljesítettük. Az ötéves gazdasági terv célkitűzéseinek biztosítása érdekében az 1949-50. évi őszi és tavaszi vetéstervet kellő időben, még augusztus hó elején összeállítottuk, és jóváhagyás után a községekkel ismertettük. A vármegyei operatív bizottság irányítása és ellenőrzése mellett szeptember hónapban megindult az őszi vetés. Az 1949. évi őszi vetés-előirányzat a következő: őszi búza 118 000 kat[asztrális] hold, rozs 30 000 kat[asztrális] hold, őszi árpa 7000 kat[asztrális] hold, szöszösbükköny 900 katfasztrális] hold, bíborhere 800 kat[asztrális] hold, repce 500 kat[asztrális] hold, pannonbükköny 30 kat[asztrális] hold.
