Csurgai Horváth József – Erdős Ferenc: „Jelszavakkal nem lehet országot építeni!” Fejér megye alispánjának és Székesfehérvár város polgármesterének éves jelentései 1945–1950 - Fejér megyei történeti évkönyv 30. (Székesfehérvár, 2012)
Fejér vármegye alispánjának jelentése az 1949. évről
Fejér megye alispánjának jelentése az 1949. évről Az év során különmunkával rendezte az árvaszék nyilvántartásait is, miután a régi nyilvántartások már nem feleltek meg a korszerűség követelményeinek. Az árvaszék munkája lépést tart az élettel, és közvetlen kapcsolat áll fenn az árvaszék és a nép között, akiknek ügyeit intézi, bizonyítja ezt a nagy ügyfélforgalom, amelyet az árvaszék az év folyamán lebonyolított. Nem számítva bele az árvaszék előtt tartott szóbeli tárgyalásokat, november 15-ig 2000 ügyfél jelent meg, [ajkiknek ügyét igyekeztünk alaposan kivizsgálni és gyorsan elintézni. Vármegyei levéltár és könyvtár A levéltár iratgyűjteményeiben, elhelyezkedésükben és rendjükben háborús behatások okozta károk helyreállítása a folyó évben nagy lendületet vett. Rendeztetett és a kutatás számára így újból használhatóvá vált [az] 1790-1848 [közötti] évek anyaga. Tovább folytatódott az elpusztult anyakönyvek pótlása is. Ez évben Pázmánd, Vér- tesacsa, Csősz, Seregélyes, Sárszentmiklós, Szár, Vértesboglár, Martonvásár, Gánt és Perkáta készítettek új anyakönyveket a vármegyei másodpéldányokból, megsemmisült anyakönyveik helyett. Folytattuk az utólagos bejegyzéseknek is teljes szövegükben való feljegyzését a másod- példányokban. Ezt a munkát teljesen végrehajtottuk a csabdi, kálozi, hercegfalvai, mohai, sárkeresztúri, sukorói, nadapi születési és házassági és halotti anyakönyvi másodpéldányokban. A legnagyobb anyakönyvi kerületek még mind ez ideig anyakönyveiket nem tudták pótolni, így a levéltár ügyfélforgalma még mindig igen jelentős anyakönyvi ügyekben. A könyvtár gyarapodása az év folyamán 146 kötet volt. Pénzügyi igazgatás A pénzügyi közigazgatásban [az] 1949. évben mélyreható változások történtek, amelyek a községek és a vármegye pénzügyi adminisztrációjára és háztartására is lényeges kihatással voltak. 1949. évi január 1. napjával megszűnt a tenyészállatdíj, tenyészlódíj, lótenyésztési hozzájárulás, fedeztetési díj, újjáépítési közmunkaváltság és a községi közmunkaváltság. A községi közmunkaváltságban 1948. december 31. napján fennállott hátralék a községet, illetőleg a törvényhatósági útalapot illeti. 1949. november 12. napjával megszűnt a borfogyasztási adó, s helyébe az államkincstárt megillető borforgalmi adó lépett. Az 1949. év végéig befolyt borfogyasztási adóhátralékból a községek az eddigi mérvben és módon részesülnek. 1949. január 1. napjától kezdődően a bírói letétek kezelését az illetékes bíróságok, a gyámpénztári letétek kezelését a törvényhatóság első tisztviselője látja el. Ezen letétek átadása, átvétele időben megtörtént. 1949. május 1. napjával megtörtént a pénzügyi közigazgatás államosítása és átszervezése a községekben. így ezen időtől kezdve a pénzügyi közigazgatást állami szervek látják el. Minden nagyközségben és valamennyi körjegyzőség székhelyén állami adóhivatal lett szervezve. A szabályrendelet alapján járó meg nem szüntetett helyhatósági szolgáltatások kivetése, és ha az együttes kezelésbe nem vonatott, azok könyvelése, nyilvántartása és beszedése egyelőre a községi elöljáróságok hatáskörében maradt, azonban ezen szolgáltatásoknak közadók módjára [történő] beszedése az állami adóhivatalok hatáskörébe tartozik. A pénzügyi közigazgatás átszervezésével kapcsolatban az adonyi, bicskei, móri, sárbo228
