Csurgai Horváth József – Erdős Ferenc: „Jelszavakkal nem lehet országot építeni!” Fejér megye alispánjának és Székesfehérvár város polgármesterének éves jelentései 1945–1950 - Fejér megyei történeti évkönyv 30. (Székesfehérvár, 2012)
„Jelszavakkal nem lehet országot építeni!”
„Jelszavakkal nem lehet országot építeni!” Törvényhatósági állatorvos: állategészségügy, állatforgalom, járványos állatbetegségek elleni védekezés. Számvevőségi főnök: adókivetési lajstromok, községi számadások, számvevőségi tisztviselők személyi ügyei, útiszámlák. Irodaigazgató: vasúti arcképes igazolványok.28 Székesfehérvárt konzervatív, klerikális politikai beállítottságúnak tekintették. Ennek egyik oka az volt, hogy a kommunista párt nem jutott érdemleges befolyáshoz az 1945. évi nemzetgyűlési választásokon, de az 1947. évi országgyűlési választásokon sem. A koalíció polarizálódása eredményeként két ellentétes politikai pólus, a Baloldali Blokk, illetve a kisgazdapárt, valamint az ebből a választási küzdelem során kiváló „polgári blokk” alakult ki. 1947 nyarán sorra alakultak a polgári pártok: a Keresztény Női Tábor (KNT), Magyar Függetlenségi Párt (MFP), Független Magyar Demokrata Néppárt (FMDP), Demokrata Néppárt (DNP). Fejér megyében és a vele választókerületet képező Komárom és Esztergom megyékben az MNFF-en kívül a Polgári Demokrata Párt, a Magyar Radikális Párt, az új pártok közül pedig a KNT és az FMDP indult. A választásokat az 1947. évi XXII. törvénycikk szabályozta, amely módosította az 1945. évi választási törvényt. Az új választójogi törvény tovább növelte a választójogból kizárandók körét. Fejér megyében ez a választási névjegyékbe felvettek 8 százalékát tette ki. A Móri járásban ez az arány különösen magas, 35 százalék volt. (A német lakosság kitelepítése még nem fejeződött be.) Érdekessége még az ún. prémiumrendszer is, amely lehetővé tette a MNFF pártjainak, hogy az országos listán 60 képviselői megbízatásból, eredményeiknél nagyobb arányban részesüljenek. Ezek az intézkedések lényegesen befolyásolták a választások eredményeit. Ez tette lehetővé, hogy a megyénkben nem induló, de országosan a második legerősebb párt, a Demokrata Néppárt a mandátumok elosztásánál a negyedik helyre szorult. A választási harcok ellenséges, elhidegült, személyeskedésekkel terhelt légkörben zajlottak. Bár történtek kísérletek az ellentétek tompítására, főleg a kisgazdák részéről, de ezek nem változtattak lényegesen a kialakult helyzeten. A szociáldemokraták kampánya volt a legaktívabb valamennyi induló párt között. Gyűléseiken központi szerepet foglalt el a párt múltjának, történelmi szerepének a hangsúlyozása, valamint a választások tisztaságának biztosítása, az esetleges visszaélések megakadályozása. A párt választási taktikáját a gazdasági kérdések határozták meg, szembetűnő a parasztság megnyerésére irányuló kudarcba fulladt törekvésük. Az SZDP állásfoglalásai politikai tekintetben visszafogottak voltak, nem bírálták olyan hevesen az új polgári pártokat, mint az MKP. Lebecsülték - különösen Székesfehérvár esetében - a KNT és FMDP tevékenységét. Bár jól látták, hogy a választások eredményét az dönti el, hogy az FKGP „széthullása” után az ún. polgári szavazatok hova csapódnak. Az SZDP augusztus 17-én tartotta Székesfehérváron választási nagygyűlését. A mérsékelt számú hallgatóság előtt Szakasits Árpád, a párt főtitkára tartott beszédet. Élesen visszautasította az MKP részéről felvetett pártegyesülés gondolatát és leszögezte, hogy ezek a kijelentések pártjával szemben bizalmatlanságot keltenek és ártanak az SZDP várható választási eredményeinek.
