Csurgai Horváth József – Erdős Ferenc: „Jelszavakkal nem lehet országot építeni!” Fejér megye alispánjának és Székesfehérvár város polgármesterének éves jelentései 1945–1950 - Fejér megyei történeti évkönyv 30. (Székesfehérvár, 2012)
Fejér vármegye alispánjának jelentése az 1949. évről
Fejér megye alispánjának jelentése az 1949. évről oly gazdag 1949. év községi költségvetési, illetve pénzügyi vonalon nagyban megvalósította a községek által kitűzött feladatokat. II. Személyi ügyek Az elmúlt év a vármegyei és községi alkalmazottak ügyeiben lényeges változást hozott. A belügyi kormányzat [az] 1946. évben a személyzeti politika egységes érvényesülése érdekében a kinevezéseket és behelyettesítéseket saját hatáskörébe vonta. Ez a mód nem hozta meg a kielégítő eredményt, mert az ügyintézés hosszadalmassá vált. Szükségessé vált az eddigi rendszernek módosítása. A Belügyminisztérium a vármegyékbe személyzeti előadókat nevezett ki, akiknek munkája amellett, hogy a személyzeti vonalon követendő irányt maradéktalanul érvényesítteti, az ügyek intézését lényegesen megkönnyítette és meggyorsította. A vármegye személyzeti előadója Varga György vasmunkás, március első napjaiban kezdte meg működését. Ez a rendszer javított a helyzeten, gyorsabbá tette az ügyek intézését. A közigazgatásnak az új alkotmányban lefektetett alapelvek szerinti átszervezésének előkészítése során a kormányzat a személyzeti ügyekben további módosításokat is tett. Ez év őszén kiadott rendelettel a vezető állások kivételével a vármegyei és községi állások betöltésének jogát a törvényhatóság első tisztviselőjének hatáskörébe utalta.2 Ezen felhatalmazás alapján az üres állásoknak betöltése - a vármegyei személyzeti bizottság véleményezése alapján - még egyszerűbbé és gyorsabbá vált. Lényeges előrehaladást jelent népi közigazgatásunk életében [az] 1948: LI. te.3, amely február hó l-[j]ével a járási főjegyzői és jegyzői, valamint községi jegyzői és segédjegyzői állásokat állami állásokká szervezte át. Ezen rendelkezés következtében ezeket az állásokat 1949. február l-[j]én betöltő tisztviselők állami alkalmazottakká váltak, szolgálati viszonyuk és az eddig felettes hatóságok felügyeleti jogköre változatlanul maradt. A vármegyei alkalmazottak normállétszámát a 152 445/1947. BM rendelet megállapította: alispán, főjegyző, másodfőjegyző, 4 vármegyei jegyző, árvaszéki elnök, 3 árvaszéki ülnök, tiszti főügyész, főlevéltáros, 5 járási főjegyző, 6 járási jegyző, 1 irodaigazgató, 27 irodakezelő és 17 altiszt. A vármegyei alkalmazottak létszáma azonban nem felelt meg a követelményeknek. A községi alkalmazottak létszáma: vezetőjegyző 81 segédjegyző 63 önálló jegyző 3 irodai tisztviselő 91 számvevő 2 altiszt 118 Az állások csak 80 [százalékban voltak betöltve az év elején. Az adóhivatal alkalmazottai községi alkalmazottakból kerültek ki. így a pénzügyi szolgálatba lépett át: vezetőjegyző 1 segédjegyző 15 irodai tisztviselő 37 számvevő 1
