Csurgai Horváth József – Erdős Ferenc: „Jelszavakkal nem lehet országot építeni!” Fejér megye alispánjának és Székesfehérvár város polgármesterének éves jelentései 1945–1950 - Fejér megyei történeti évkönyv 30. (Székesfehérvár, 2012)

Székesfehérvár polgármesterének 1948. évi jelentése

Székesfehérvár polgármesterének 1948. évi jelentése A ligetekben hiányzó virágzó cserjék, valamint az évelő növények csoportja mind ki­pótoltatott. Felhasználva saját növénykészletünkből 300 db virágzó cserje és 420 db évelő növény. A háborús cselekmények folytán a ligetekben tönkrement füvesítések földdel ki­töltettek, utána a talaj-előkészítő munkálatok elvégezve, fűmaggal bevettettek. A bevetett területek nagysága 3800 m2. Felhasználtatott a területre 160 kg fümagkeverék. Rendezettek a következő ligetek: Zichy, Megye téri, Vörösmarty ligetek, a Széchenyi utca két területrésze, a Béke tér középső területe, míg a többi területrész az ottani csa­tornaboltív helyreállítása után lesz csak rendezve. A Deák Ferenc utcai füvesítések, ahol hiány volt, talajegyengetéssel és fűmagvetéssel lettek pótolva. Ez évben a ligetekben 22 kisebb-nagyobb elkészített virágágyás ültettetett be 9800 db növénnyel. A kertészetnél kijelöltettek a további növényszaporításokra alkalmas területek, ahol a ligetek részére úgynevezett szaporító anyagok dugványnyerés céljából részint magter­melés céljából betelepíttetett. Ez évben már a múlt évihez képest jóval több növényanyag lett szaporítva, mivel egy nagy növényház rendelkezésünkre állt teljes felszereléssel. A szaporított növényanyagok száma ez évben 8000 db. A továbbszaporítás az őszi időre fog készíttetni, mivel ezeknek ez az időpontja. A felesleges növénykészleteket a hetipia­cokon értékesítettük. Április hó 28-tól július hó 31-ig a virágpalántákból és egyéb növé­nyekből 4000 forint lett árusítva, amely minden alkalommal csekken a város háztartási alapjára befizettetett. A további növényszaporítás és gondozás céljából szükséges volna a vízvezeték bevezetése. Ez évben a faiskola területéből 6 kat[asztrális] hold területet talajforgatással a telepí­tést megkezdtük. A sóstói csemetekert kizárólag talajánál fogva csak gazdasági és utcai sorfák, cserjék és füzesítésekre alkalmas, azért itt csak megfelelő fajú csemetéket telepít­hettünk. Telepítésekre 16 000 db fás dugvány és 6000 db magcsemete lett felhasználva. El lett vetve 10 kg sövénycsemete-mag. A felhasznált fás dugványokat mind saját készle­tünkből állítottuk elő. A kertészetre vonatkozó 1848-as iratokat vizsgálva jelenti a város tanácsa a Földmíve- lésügyi Minisztériumnak8, hogy a városban egyelőre még selyemhernyó-tenyésztés­sel nem is kísérleteztek. Az eperfatenyésztésre azonban már tettek intézkedést, mert az 1848. május 26-án kelt jelentés szerint a kórház kertjében több mint 100 eperfát ültettek és gondosan kezeltek. A Belügyminisztérium egy 1848-ban kelt leirata a város tanácsa figyelmét a közelgő sáskaveszedelemre hívja fel, amely már Tolna v[ár]m[egye] határát elérte. Utasítja a bel­ügyminiszteri rendelet a város tanácsát arra, hogy a sáskák pusztítására minden eszközt fel kell használni. 1948. évben nem a sáska, hanem az úgynevezett amerikai fehérlepke hernyóhada ve­szélyezteti nemcsak a terek és utcák fasorait, hanem gyümölcsösöket is, amely ellen való védekezésre ezúton kérem és hívom fel a város közönségét. Székesfehérvár t[örvény]h[atósági]j[ogú] városban az állategészségügyi szakszolgálatot az 1900. évi XVII. te.9 rendelkezése szerint másodfokon egy törvényhatósági állatorvos és az elsőfokú hatósághoz beosztott egy városi állatorvos látta el. A helyi állategészségügyi hatóságnál 3 városi állatorvos teljesít szolgálatot, akik közül 2 közigazgatási állatorvos, 1 vágóhídi igazgató. A város területén 5 magánállatorvos működik. A hivatalból jelentendő betegségek közül uralkodott a tenyészbénaság 1 udvarban, a sertéspestis 42 udvarban, a 211

Next

/
Thumbnails
Contents