Csurgai Horváth József – Erdős Ferenc: „Jelszavakkal nem lehet országot építeni!” Fejér megye alispánjának és Székesfehérvár város polgármesterének éves jelentései 1945–1950 - Fejér megyei történeti évkönyv 30. (Székesfehérvár, 2012)
Székesfehérvár polgármesterének 1948. évi jelentése
Székesfehérvár polgármesterének 1948. évi jelentése Székesfehérvár, 1948. szeptember 11. Tisztelt Törvényhatósági Bizottság! Figyelemmel arra, hogy utoljára 1947. évi december hó 16. napján tétetett a t[örvény]h[atóság] állapotáról összefoglaló jelentés a közgyűlés színe elé, szükségesnek tartom, hogy a folyó évben végzett munkálatokról összefüggő képet tárjak a közgyűlés elé, annál is inkább, mert szükségesnek tartom demonstrálni az 1848-1948. centenáris évet. Ez a két egymástól száz évvel elválasztó év - megítélésem szerint szoros történeti oknyomozó összefüggésben van egymással, és 1848 megemlékezése népi demokráciánk fejlődése és kialakulás szempontjából városunkra nézve is döntő jelentőségű. Igen Tisztelt Közgyűlés! Az 1948-as esztendő a népi demokrácia minden korszakalkotó munkája mellett, tehát túl a gazdasági, társadalmi és újjáépítési eredményeken azért is jelentős, mert eb[b]en az évben ünnepeljük a magyar történelem legdicsőbb lapjainak; az 1848-as szabadságjogok kivívásának és a szabadságharcnak centenáris évfordulóját.1 Több ez puszta emlékezésnél és ünneplésnél: visszatérés ez a magyar történelem nagy állomásához, demokratikus államformánk, társadalmi berendezkedésünk forrásához. Népi demokráciánk viszi tovább 1848 forradalmi eszméit. A népi demokrácia 1945-ben fejezte be a száz évvel ezelőtt elkezdett földbirtokreformot, és 1948-ban valósította meg az iskolák államosításának2 gondolatát, amely már 1848 forradalmi eszméi között felmerült. A folyó költségvetési év augusztus hó 1-gyel lezáródott, érdemben éppen a naptári évre való visszatérésre tekintettel folyó évi december hó 31-ig összefonódott, és ezért teljesen pontos, számszerű adatokat nem áll módomban a t[örvény]h[atósági] bizottság elé terjeszteni, így ezen jelentésemben a közigazgatás kiemelkedő mozzanataira csak általánosságban mutatok rá, míg számszerű, pontos statisztikai adatokkal a csonka költségvetési év befejezése után tárom fel városunk közigazgatásának munkaeredményeit. Az oktalan háború súlyos csapást mért városunkra, és ennek egyenes következménye, hogy annak hatása szociális téren érezhető legjobban, miért is elsősorban a törvényhatóság szociális helyzetéről kívánok beszámolni. A folyó évben a város szociális és kulturális ügyosztályát több tisztviselő vezette felváltva. Polgármesterségem első napjaiban beláttam azt, hogy a város szociális kérdéseinek megoldása körültekintő gondosságot kíván, miért is annak vezetésével Skriba Lajos polgármester-helyettest bíztam meg. Érdekesnek tartom jelenteni azt, hogy már az 1848-as első felelős magyar kormány intézkedéseket tett - levéltárunkban elfekvő adatok szerint - a paraszti és ipari munkásfiatalság szociális és kulturális helyzetének javítása érdekében. A levéltárban meglevő föld- mívelés-, ipari- és kereskedelemügyi miniszteri rendelet szabályozza a tanoncok munkaidejét, elrendeli az iskolába járást, és szigorú büntetést helyez kilátásba az olyan mesterek ellen, akik egészségtelen szállással az iparos fiatalság testi épségét veszélyeztetik.3 A népi demokrácia és 1848 szelleméhez való ragaszkodás vezette tehát a várost akkor, amikor költségvetésében 56 667 Ft összeggel támogatja a Táncsics Mihály és Rozgonyi Piroska Népi Kollégiumokat, valamint a Petőfi Sándor Tanoncotthont, mert ezzel a legszélesebb néprétegeink gyermekei nevelését szolgálja. 204
