Csurgai Horváth József – Erdős Ferenc: „Jelszavakkal nem lehet országot építeni!” Fejér megye alispánjának és Székesfehérvár város polgármesterének éves jelentései 1945–1950 - Fejér megyei történeti évkönyv 30. (Székesfehérvár, 2012)
Fejér vármegye alispánjának jelentése az 1948. évről
Fejér vármegye alispánjának jelentése az 1948. évről leti szabadművelődési tanács[ok], illetve bizottságok a demokratikus tömegszervezetekre épülnek, összetételük biztosíték arra, hogy a reakció újabb és újabb kísérletei meghiúsuljanak. A tanácsok átszervezésével egy időben megkezdődött a szabadművelődési ügyvezetők felülvizsgálása és a politikailag alkalmatlanok leváltása. A munka eredményesebbé tétele érdekében a Vjallás- és] K[özoktatásügyi] M[inisztérium] Székesfehérvár tjorvény] hjatósági] j[ogú] város szabadművelődési felügyelői hivatalát beolvasztotta Fejér vármegye szabadművelődési felügyelői hivatalába. A háború folyamán megrongált kultúrházakból és előadótermekből 1949 márciusáig a vármegye társadalma úgyszólván minden támogatás nélkül 22 kultúrházat és 289 előadótermet tett használhatóvá. Az előadótermek egy része egyben iskolaterem is. Részben a háború alatt szétszóródott könyvek összegyűjtésével, részben új könyvek beszerzésével 44 ötven kötetesnél nagyobb könyvtár létesült a megyében. Emellett a szabadművelődési felügyelőség 32 ötven kötetes vándorkönyvtár[a]t küldött szét a megye községeibe, illetve pusztáira. A könyvtárakon kívül 14 közrádió, 12 hangos keskenyfilm- vetítőgép és 30 modem kis diavetítőgép, valamint a szabadművelődési felügyelői hivatal kezelésében 3 hangos keskenyfilm-vetítőgép áll a megye lakosságának rendelkezésére. A dolgozó tömegek általános műveltségének emelése és a demokratikus öntudat erősítése érdekében is igen jelentősek az eredmények. Az analfabéták adatainak összegyűjtése után 19 községben indult analfabéta tanfolyam, amelyen kb. 220 egyén sajátította el az írás-olvasást és a legalapvetőbb ismereteket. Azok számára, akik az elemi iskolát nem tudták elvégezni teljesen, írni és olvasni azonban tudnak, mintegy 50 alap-ismeretterjesztő előadás adott lehetőséget hiányosságaik pótlására. A korszerű műveltség terjesztésének és a demokratikus öntudat megerősítésének leghatásosabb eszköze volt a Szabad Föld Téli Esték előadássorozata, amelyet a megye 138 községében, illetve pusztáján rendeztünk meg igen nagy érdeklődés mellett. Ezeknek különös jelentősége az a tény is, hogy a múlttal szemben az előadók között egyre nagyobb számmal szerepeltek az értelmiségiek mellett öntudatos munkások és parasztok is. Szabadművelődési ügyvezetők részére rendezett tanfolyamon 195 ügyvezető vett részt, valamint a szabadművelődési munka keretében tartandó természettudományos és társadalomtudományi előadások megtartására megfelelő előadók kiképzésére 70 alkalmas egyén végzett kéthetes előadóképző tanfolyamot. A 48-as országos kultúrverseny jelentős tömegeket mozgatott meg a megye területén, és mutatta meg számunkra a helyes utat. A megye versenyzői mind a szomszéd megyékkel rendezett területi versenyen, mind az országos versenyen megállták helyüket. Jelentős mértékben megszaporodtak [a] múlt évben a különböző ünnepélyek is, amelyek közül legjelentősebbek voltak: a) Március 15-e századik évfordulóján a megye minden községében és nagyobb pusztáján rendezett nagy centenáris ünnepély. Ennek keretében 17 község centenáris emlékzászlót avatott, 16 község újjáépítette, illetve új felszereléssel látta el iskoláját, 11 községben pedig szobrot, illetve emléktáblát avattak. b) 46 községben megindult a Szabad Föld Vasárnapok mozgalma, amelynek keretében a községek népe kulturális és sportigényeit egyaránt kielégíthette. Ezek szerves kiegészítéseként a megye 10 községében népművészeti és képzőművészeti kiállítást, s az ezeken feltűnt legszebb anyagokból június 27 - július 5-e között megyei népművészeti és képzőművészeti kiállítást rendeztünk. A kiállított tárgyak egy része az országos kiállításra is felkerült. 200
