Csurgai Horváth József – Erdős Ferenc: „Jelszavakkal nem lehet országot építeni!” Fejér megye alispánjának és Székesfehérvár város polgármesterének éves jelentései 1945–1950 - Fejér megyei történeti évkönyv 30. (Székesfehérvár, 2012)
Székesfehérvár polgármesterének 1947. évi jelentése
Székesfehérvár polgármesterének 1947. évi jelentése és használhatók legyenek, berendezésüket visszanyerjék, és városunk az „iskolaváros” jelzőre újból méltó legyen. Talán még ennél is több történt az iskolán kívüli népművelés terén. Szabad legyen itt példaképpen megemlítenem a dolgozók különböző és igen nagy számú iskoláit, földműves népünk számára az elmúlt év elején tartott magas színvonalú parasztfőiskolai előadásokat, a most is folyó szabadegyetemi előadásokat, végezetül, de nem utolsósorban azokat a népművelő, ízlést és erkölcsöt nemesítő előadásokat, amelyeket különböző műkedvelő társaságok, egyesületek és elsősorban a Dolgozók Színjátszó Társasága, legmagasabb fokon a Vörösmarty Irodalmi Társaság, és talán a legnagyobb együttérzéssel és szorgalommal a vasúti munkásság kultúrközössége, élén a Vasutas Dalárdával végzett. Úgy érzem, hogy mindez a kulturális tevékenység lehetetlen lett volna, ha az elmúlt év elején nem nyitotta volna meg kapuit az Állami Zenekonzervatórium,16 [ajmely az elmúlt egy esztendő lefolyása alatt kulturális életünknek legizmosabb oszlopává fejlődött. Itt kell említést tennem Pécs testvérvárosunkhoz fűződő kapcsolatunkról is.17 A magyar városok közismerten nehéz vagyoni és háztartási helyzete miatt ez a kapcsolat is egyelőre kulturális téren teljesedett ki. 1947. év január havában vettük fel először testvérvárosunkkal azóta szorossá fűződött kapcsolatunkat. Az elmúlt egy esztendő alatt ismételten volt alkalma a két város közönségének kulturális téren bemutatkozni egymás előtt. Előbb a mi íróink és művészeink látogattak el Pécsre, majd a pécsi írók és művészek viszonozták a látogatást, legutóbb pedig dolgozóink hozták és vitték el egymáshoz megmutatni szellemi kincseik gazdag tárházát. Minden találkozás a szó szoros értelmében a testvéri szeretetnek és két egymásra talált magyar város egymáshoz való őszinte vonzódásának jegyében zajlott le. Hiszem, hogy ezeknek a kapcsolatoknak további ápolása még sok örömet és majdan gazdag eredményekre támaszkodó jogos büszkeséget válthat ki mindkét város közönségéből és például lesz állítható a magyar városok elé. Nem mulaszthatom el, hogy azokért az eredményekért, amiket kulturális téren az elmúlt egy esztendő alatt elértünk, Székesfehérvár nevelőinek, íróinak és művészeinek, a művészetet ápoló dolgozóknak, és e megmozdulásokat irányító szabadművelődési felügyelőségnek külön is köszönetét ne mondjak. Ezzel jelentésemet be is fejezhetném, kérve, hogy azt a mélyen tisztelt Törvényhatósági Bizottság tudomásul venni szíveskedjék. S ha ezt mégsem tehetem és szíves figyelmüket még néhány percig igénybe kell vennem, az egy sajnálatos ténynek tulajdonítható, [ajmely jelentésem szerkesztése közben fordult elő. Úgy érzem, - miután városunk életére és köz- igazgatásunk zavartalan vitelére ez az esemény kihatással lehet, arról itt kell jelentést tennem, és kémem azt, hogy e jelentésemet általánosságban tett polgármesteri jelentésemtől elkülönítve azonnali tárgyalás alá venni és annak tárgyában határozni szíveskedjék. Mélyen Tisztelt Törvényhatósági Bizottság! Kötelességszerűen jelentemen kell, hogy folyó 13. napján délben a budapesti gazdasági rendőrség kiküldött nyomozó közegei távbeszélő útján a rendőrkapitányságra idéztek, és tudomásomra hozták, hogy felsőbb utasításra engem két ügyben, mint gyanúsítottat hallgatnak ki. Kihallgatásom nyomban megtörtént, [ajmelynek befejezése után a főkapitányság épületéből délután V2 3 óra tájban eltávoztam.
