Csurgai Horváth József – Erdős Ferenc: „Jelszavakkal nem lehet országot építeni!” Fejér megye alispánjának és Székesfehérvár város polgármesterének éves jelentései 1945–1950 - Fejér megyei történeti évkönyv 30. (Székesfehérvár, 2012)
Fejér vármegye alispánjának jelentése az 1947. évről
Fejér vármegye alispánjának jelentése az 1947. évről Alispán: a közlekedésügyi miniszter leirata előírja, hogy a kisvasút építésével kapcsolatban szak- és egyéb irányú bizottságok állíttassanak fel 1947. december 25-ig. Az államépítészeti hivatal már dolgozik a terveken és [a] jelentésen. A megalakítandó bizottságba a törvényhatósági bizottság tagjai közül fogják a meghívásokat eszközölni. FML IV 402. Fejér Vármegye Törvényhatósági Bizottságának jegyzőkönyve. 1947:149. szám. Az alispán 1947. évi jelentése, megjelent a Fejér Vármegye Hivatalos Lapjában. Rendkívüli kiadás. Székesfehérvár, 1947. 20. szám. 118-149. o. 1 1947. július 1-jén fogadta el a nemzetgyűlés a hároméves tervről szóló 1947. évi XVII. törvénycikket. A hároméves terv végrehajtása 1947. augusztus 1-jén kezdődött meg. 2 1946. augusztus 1-jén jelent meg az értékálló pénz, a forint. Egy forint négyszázezer quadrillió pengővel, illetve 200 millió adópengővel volt egyenértékű. 1938-as értékben számítva egy forint 0,28766 pengővel volt azonos. A forint aranyfedezetének biztosításához 70 millió dollár állt rendelkezésre (az USA visszaszolgáltatta a 35 millió dollár értéket képviselő Magyar Nemzeti Bank aranykészletét, továbbá a belföldi vállalatok, cégek, magánosok tulajdonában levő aranykészleteket 30-35 millió dollár értékben). 3 Rákosi Mátyás 1946. február 16-án a budapesti Sportcsarnokban megtartott kommunista nagygyűlésen ismertette a párt javaslatait a közigazgatás megtisztításáról. 1946. május 6-án jött létre a pártközi megállapodás a B-lista végrehajtásáról, amely az állami és közigazgatási tisztviselők létszámát az 1938. évi állapotokhoz képest tíz százalékkal kívánta csökkenteni. 1946. május 19-én jelent meg az 5000/1946. ME számú rendelet az államháztartás egyensúlyának helyreállítása érdekében szükséges rendelkezések tárgyában. B-listára kerültek a polgári elkötelezettségű közigazgatási tisztviselők, egyértelműen pártszempontok érvényesültek a rendelet végrehajtása során. Az elbírált megyei, városi és községi tisztviselők 1141. Elbocsátottak 589 tisztviselőt, állásában megmaradt 552 tisztviselő. 4 Az 1946. évi XXIX. te. a házasságon kívül született gyermekek jogállásáról. Az anyakönyvi rendelkezéseket a 22. paragrafus tartalmazza. Az árvaszékre a 4., 5., 8., 12., 16., 18. paragrafusok vonatkoznak. 5 A kisperkátai anyakönyvi kerület 1926. június 19-én megszűnt. Kisperkáta község a 61 799/1926. számú belügyminiszteri rendelettel egybeolvad Nagyperkáta községgel. Az egyesített nagyközség neve Perkáta. A kisapostagi anyakönyvi kerület 1922. január 1-jétől önálló. Korábban a baracsi anyakönyvi kerülethez tartozott. 6 Az 1825-1827. évi országgyűlés törvényeit az uralkodó 1827. augusztus 18-án szentesítette. Köztük az egyházi anyakönyveknek másodpéldányban a törvényhatóságok levéltárába helyezéséről s ott leendő őrzéséről szóló XXIII. törvénycikket. A király 1894. december 9-én szentesítette az 1894. évi XXXIII. törvénycikket az állami anyakönyvekről, amely kötelezővé tette 1895. október 1 -jétől az állami anyakönyvezetést, a szülési, házassági és halotti anyakönyvek vezetését. A hitelesített másodpéldányo-