Csurgai Horváth József – Erdős Ferenc: „Jelszavakkal nem lehet országot építeni!” Fejér megye alispánjának és Székesfehérvár város polgármesterének éves jelentései 1945–1950 - Fejér megyei történeti évkönyv 30. (Székesfehérvár, 2012)
Fejér vármegye alispánjának jelentése az 1947. évről
Fejér vármegye alispánjának jelentése az 1947. évről Hasi hagymáz megbetegedések szétszórtan fordultak elő, a megbetegedések ellen védőoltásokkal védekeztünk. Ez idő alatt beoltottunk tífusz ellen 17 000 egyént. Ez év július és augusztus hónapjában a népjóléti miniszter úr elrendelte a Móri és Váli járás összlakosságának védőoltását hasi hagymáz ellen. Kiütéses tífusz az év februárjában Bicskén, az év júniusában Móron, majd Vértesbogláron lépett fel 9, illetve három megbetegedéssel. Bicskén a cigánytelep lezárását rendeltük el, Móron iskolák, óvodák bezárása is szükségessé vált, és mindhárom községben tetű- mentesítést rendeltünk el. Ezek hatására a további megbetegedések megszűntek. Heveny gyermekbénulás Bicskén fordult elő három megbetegedéssel, itt is szigorú óvintézkedéseket kellett eszközölni. Kanyaró nagy számban lépett fel a vármegye több községében, és emiatt be kellett zárni a lovasberényi, igari, hercegfalvai, perkátai és cecei iskolákat és óvodákat 8-14 napra. A megbetegedések itt is enyhe lefolyásúak voltak. A nyílt gümőkórban szenvedők száma a fenti időszak alatt magas volt, ami főleg a szociális helyzettel és a kórházi ágyak hiányával magyarázható. A vármegye lakossága a két gondozó intézetben, a székesfehérvári és pusztaszabolcsi tüdőgondozóban kap ambuláns kezelést, és itt folynak a megelőző szűrő, ellenőrző és házassági vizsgálatok is. 1945 és 1946 év folyamán tífuszon átesett egyének bacilusgazda vizsgálatát is elvégeztük. A 606 megvizsgált egyén közül 19 bizonyult bacilusgazdának. Október hónap folyamán Baracskán történt 10 tífuszos megbetegedés a község különböző pontján. A járvány kiindulópontját még nem siketült felfedezni, igen jelentős szerepe van az egyik közkút- nak, [a] melynek környékén öt tífusz megbetegedés történt. Miután a község lakossága a nyári kötelező védőoltásoknak csak kis részben vetette alá magát, ismételten elrendeltük a legszigorúbb büntetés terhe mellett a község lakosainak védőoltását. A vármegye minden székhelyén van járási gőzfertőtlenítő-gép, [ajmelyek közül már kijavíttattak a székesfehérvári, adonyi, sárbogárdi és móri gőzgépek, a Váli járás gőzgépe még kijavítást igényel, most nem használható. A járási egészségőr-fertőtlenítők beállítása megtörtént. Van már járási egészségőr Sárbogárdon, Székesfehérváron és Bicskén, [ajkik a járás tisztiorvosának irányítása mellett végzik a fertőtlenítéseket, továbbá a járványrendészeti, köztisztasági és piaci vizsgálati teendőket. II. Egészségvédelmi intézmények A községi és körorvosi lakások kijavítása lassú ütemben folyik. Kijavítást nyert és lakható lett Igar, Kálóz, Iváncsa, Ercsi, Kápolnásnyék, Polgárdi, Csákberény községekben az orvoslakás, több községben ezek építését megkezdték, így részben lakhatók. De több községben, mint Tácon, Csákváron, Pákozdon az orvoslakások egyáltalán nem használhatók. Az orvoslakások kijavítása és az erről való gondoskodás igen fontos, sürgősén megoldandó kérdése az államnak és törvényhatóságnak. Az egészségházak kijavítása a társadalom készsége és államsegélyek által megindult, a felszerelésük pótlását pedig a törvényhatóság végzi a törvényhatósági ebadó alapból. Az egészségházak közül Hercegfalván új egészségház létesült, a sárbogárdi, ercsi, gárdonyi, bicskei, móri kijavíttattak. Polgárdin új egészségház létesült, ahol már folyik is az egészségvédelem munkája. A zöldkeresztes egészségvédelmi szolgálat védőnők idehelyezése által megindult Kápolnás148 4M
