Csurgai Horváth József – Erdős Ferenc: „Jelszavakkal nem lehet országot építeni!” Fejér megye alispánjának és Székesfehérvár város polgármesterének éves jelentései 1945–1950 - Fejér megyei történeti évkönyv 30. (Székesfehérvár, 2012)
Fejér vármegye alispánjának jelentése az 1947. évről
Fejér vármegye alispánjának jelentése az 1947. évről A hatósági ellátás körébe tartozó cikkekről az alábbiakban teszek jelentést. Lisztellátás januárban 72 963 fő ellátatlan részére 5450 q februárban 75 882 [fő] [ellátatlan] [részére] 4810 q márciusban 77 019 [fő] [ellátatlan] [részére] 5130 q áprilisban 79 345 [fő] [ellátatlan] [részére] 5720 q májusban 84 606 [fő] [ellátatlan] [részére] 6100 q júniusban 88 822 [fő] [ellátatlan] [részére] 5600 q júliusban 88 490 [fő] [ellátatlan] [részére] 5600 q augusztusban 49 977 [fő] [ellátatlan] [részére] 3910 q szeptemberben 51 630 [fő] [ellátatlan] [részére] 4383 q októberben 62 689 [fő] [ellátatlan] [részére] 4287 q novemberben 66 750 [fő] [ellátatlan] [részére] 5290 q kenyérgabonát utalt ki a vármegye részére a közellátásügyi kormányzat, [ajmelyből március hónap kivételévei az országosan megállapított fejadag kiadható volt. Március hónapban 15 [százalékjkal kellett a fejadagokat csökkenteni a kiutalt készlet elégtelensége miatt. Ugyancsak ebben a hónapban kérelemmel fordultunk az önellátókhoz, hogy ajánljanak fel az ellátatlanok részére kenyérgabonát vagy lisztet. Az akció kb. 600 q-ás eredménnyel járt, [ajmelynek segítségével április hónapban nem kellett csökkenteni a fejadagokat. Később az országos viszonylatban történt csökkentett fejadagokat az ellátmányból ki lehetett adni. A fejadag az M[agyar] [Országos] Szövetkezeti] Kfözpont] rendelkezésére állott készletnek megfelelően búza, rozs, árpa ill. kukoricaliszt alakjában adatott ki. A kukorica- liszt átlagban 20, október és november hónapokban pedig 30 [százalék] volt. Ennek megfelelően a személyenkénti 1,20 kg finomliszt teljes egészében egyik hónapban sem volt kiadható, hanem egy része kenyér- ill[etve] kukoricaliszttel pótoltatott. A vármegyében termett kenyérgabona a Budapestre történt szállítások [miatt], [és] vetőmagnak való felhasználás után nem volt elegendő az egész évi szükséglet fedezésére, ezért május és június hónapokban idegen vármegyékből kellett a gabonát ideszállítani. Júliusban a szükséglet 3/4 része már az új termésből nyert kielégítést, ami azt eredményezte, hogy legtöbb helyen a hónap utolsó napjaiban vagy augfusztus] első felében kerülhetett a liszt kiosztásra. A liszt minőségének lehető egyenletessé tétele és a községeknek az őrléssel járó fuvaroktól, utánjárástól leendő mentesítése érdekében megállapodás létesült a vármegye és a MOSZK Sz[ékes]f[ehér]vári Kirendeltsége között, hogy az utóbbi gondoskodik a kenyérgabonának a kijelölt malmokba való beszállításáról, megőrléséről oly módon, hogy a községek lehetőleg közeli malmokból kapják meg a lisztjüket, esetleg részletben - aszerint, hogy mennyi pénz áll rendelkezésre a kiváltáshoz. Ezzel ki lehetett kapcsolni azt, hogy a községeknek kellett a gabonát megőrölni, ami sokszor több napi hiábavaló szál- lítgatást jelentett. Ezzel a lisztnek a kiosztását jelentősen meggyorsítottuk, azonban arra, hogy az ellátatlanok a hónap első napjaiban kaphassák meg fejadagjukat, lehetőséget még így sem lehetett nyújtani. Ugyanis a fejadagok változását és a megyei ellátmány 145
