Csurgai Horváth József – Erdős Ferenc: „Jelszavakkal nem lehet országot építeni!” Fejér megye alispánjának és Székesfehérvár város polgármesterének éves jelentései 1945–1950 - Fejér megyei történeti évkönyv 30. (Székesfehérvár, 2012)
Fejér vármegye alispánjának jelentése az 1947. évről
Fejér vármegye alispánjának jelentése az 1947. évről Az állami úti hidak közül 5 sérült hidat helyreállítottak, 2 új vasbeton hidat építettek (6. sz[ámú] állami úton, Adony és Baracs mellett), valamint 2 új vasbeton híd építését (7. sz[ámú] úton, Székesfehérvár belterületén) megkezdték. Megyei útfenntartási vonalon az állandóan mutatkozó nagymérvű fedezethiány mellett az állam, községek, alakulatok, magánosok támogatásával úgyszólván semmiből kellett a legszükségesebb tennivalókat végrehajtani. 1115 km úthálózatunkból 738 km a kiépített hossz, ennek fenntartására 2600 m3 fenntartási kavicsanyagot, valamint 150 m3 hengerlési kavicsanyagot szereztek be. Lehengerelték az alcsút-ba- racskai t[örvényh[atósági] közút Vál-Kajászószentpéter közötti 2,0 km hosszú szakaszát, bőséges kavicsolás mellett jó karba hozták a 806. sz[ámú] söréd-tinnyei t[örvényh[atósági] út 12,0 km útszakaszát és a székesfehérvár-iszkaszentgyörgy-gút- tamási vicinális] út 2,5 km útszakaszát. A hároméves terv keretében államköltségen 3 új bekötőút építését kezdték meg. A nagylóki 1,7 km hosszú bekötőút építési munkáit befejezték, a kislóki 5,0 km és a vértesboglári 3,0 km hosszú bekötőutaknak mintegy 70 [százalékjban a földmunkája készült el. A megyei hidak helyén 5 nagy Nádor-csatorna híd roncsát emeltettük ki (Vajta, Cece, Sárszentmiklós, Kálóz és Aba), 9 sérült hidat állítottunk helyre és 2 új faludat (Ercsi Bevári-híd, abai Nádor-csatorna híd) építettünk. Most már csupán a szári vasúti felüljárónál hiányzik az ideiglenes híd. Új vasbeton híd épült a közlekedési] miniszter segélyével Cecén a 61. sz[ámú] t[örvényh[atósági] út és a Nádor-csatorna keresztezésénél. Állami vonalon Székesfehérvárott a pénzügyi székház, törvényszék, gimnázium, rendőrtanosztály, tiszti főorvosi épület, múzeum,javítóintézet, polgári iskola és gépipari középiskola helyreállítási munkáit irányították, vidéken a bicskei és sárbogárdi adóhivatal, valamint a bicskei, sárbogárdi, adonyi és móri járásbírósági épületek tatarozási munkáit ellenőrizték. Megyei vonalon vidéken az orosz katonai temetők építésével és javításával, a Móri és Bicskei járási székház, valamint Székesfehérvárott a Szent György Kórház helyreállításával foglalkoztak. A kórházról külön jelentés készült. Gazdasági vasutak A vármegye területén [a] volt nagybirtokokon összesen közel 300 km hosszúságú vonalat kitevő gazdasági vasút volt. Ez természetesen a volt birtokos érdekének és nem a vármegye dolgozó népe érdekének megfelelően épült, ezért egységes hálózatot nem alkotott. Egyes helyeken mégis olyan összefüggő vonalak találhatók, amelyeknek üzembe helyezése több község terményeinek a tömeges és olcsó szállítását lehetővé tenné. Sajnos, a háború alatt a mezőgazdasági vasutak 50-60 [százalékjban megrongálódtak. A földreformtörvény és végrehajtási rendeletéi nem ismerték fel a kisvasutak nemzetgazdasági jelentőségét. Ezért a kisvasutak sokáig gazdátlanul pusztultak tovább, majd a földmíves-szövetkezetek tulajdonába kerültek. A szövetkezetek nem tudtak mit kezdeni velük, ezért hagyták azokat tovább pusztulni, sőt egyes helyeken ócskavasként eladták azokat. A cukorgyárak érezték legjobban a gazdaság vasutak hiányát, ezért lépéseket tettek a kormánynál azok megvédése, helyreállíttatása érdekében, sőt maguk fogtak 141
