Csurgai Horváth József – Erdős Ferenc: „Jelszavakkal nem lehet országot építeni!” Fejér megye alispánjának és Székesfehérvár város polgármesterének éves jelentései 1945–1950 - Fejér megyei történeti évkönyv 30. (Székesfehérvár, 2012)
Fejér vármegye alispánjának jelentése az 1947. évről
Fejér vármegye alispánjának jelentése az 1947. évről Vármegye eperfaállománya úgy a háború alatt, mint már 1938 óta nem történt kielégítő pótlás miatt igen megfogyatkozott. Úgy a községi közterületeken, mint a közutak mellékén a legsürgősebb és leggondosabb pótlásra van szükség. Több közút kiépítésével hosszú eperfasorok estek ki, [ajmelyek a közút új vonala mentén még nem pótoltattak. Egész hosszú útszakaszok állanak minden fásítás nélkül, és [a] meglévő fasorokban is igen sok a hiányzó fa száma. Az adonyi v[ár]m[egye]i faiskola készlete a pótlást lehetővé tenné. [A] földbirtokrendezés során 4 községben cca. 10 kat[asztrális] holdnyi terület juttatott községi epreskertek telepítésére. Kívánatos volna a selyemtenyésztés fejlődésének biztosítása érdekében a megye valamennyi községében a von[atkozó] rendelet szerint 2-5 kat[asztrális] holdnyi terület juttatása. Ennek biztosítására a felügyelőség kapcsolatot fog keresni a v[ár]m[egye]i földhivatallal. [A] vármegye összes eperfaállománya 40 112 db lombozható és 14 781 db fiatal fa. [A] vármegye eperfaállományának kellő színvonalon tartása érdekében a községi eperfaiskola területek erre a célra való visszajuttatása volna szükséges. Ennek érdekében a felügyelőség több községben eredményesen eljárt már eddig is. Ezt továbbra is folytatni fogja. Vármegye eperfaellátását igen kedvezően befolyásolja az adonyi kiváló karban tartott v[ár]m[egye]i faiskola. [A] felszabadulás óta költségfedezet hiányában nem történt számottevő kiültetés. Jövő év tavaszára 61 Fejér megyei község részére cca. 12 ezer db eperfaigénylés történt már eddig is. Az igénylés a felügyelőség propagandamunkája következtében folytatódik most is. [A] gazdasági felügyelőséggel karöltve elértük, hogy a legelőfásításokra is számottevő eperfaigényléssel lehet számolni a jövő év tavaszára. A juttatott négy községi epreskert telepítését is megkezdjük a jövő év tavaszán. [A] fjolyó] évi tenyésztéshez a szükséges mennyiségű eperfalevél rendelkezésre állott. Lombfejlődés terén nagyobb hiányok nem voltak. Némely helyen kisebb mérvű, [a] téli fagy okozta későbbi lombosodás volt észlelhető. Ennek oka némely helyen a múlt év[b]en már szórványosan fellépett amerikai medveszövőlepke pusztítása is volt. Tavaszi eperfaültetést a korán beállott átmenet nélküli abnormis hőség kedvezőtlenül befolyásolta. Tenyésztésre az abnormis hőség, majd a kéthetes lehűlés káros volt, úgyhogy emiatt cca. 50 [százalékjos terméseredmény kiesés mutatkozott. Májusban még szórványosan, míg augusztusban már tömegesen fellépett az amerikai medveszövőlepke hernyója. Úgy magánterületen (udvarokban), mint a közterületeken - különösen a közutak mellékén - számottevő pusztítást okoztak. Védekezés érdekében az úti személyzet komoly erőfeszítéseket tett, úgy a beteg ágak levagdalásával és elégetésével, mint permetezéssel. Az arzéntartalmú permetezőszer eredményes védekezésnek bizonyult. Szükséges volna a nyári védekezésen túl a téli védekezést is elvégezni - nevezetesen a fák töveinek felásását és a lehullott lomb összegyűjtését és elégetését. Zöldgallyas lombbal való tenyésztés elterjesztése érdekében a felügyelőség a magánterületi eperfásítást szorgalmazza. A mezőgazdaság átállításával különösen az 5-10 holdas új gazdák nem nélkülözhetik majd a selyemtenyésztés adta, befektetés nélküli jó mellék- jövedelmet. A helyes eperfakezelés végett a felügyelőség tervbe vette a tél folyamán az úti személyzet csoportos kioktatásának megszervezését. Selyemtenyésztési szakszolgálat szempontjából örvendetes az a küszöbönálló esemény, hogy a selyemtenyésztési felügyelőségek területe azonos lesz a törvényhatóságok területével, így a közigazgatási és egyéb hatóságokkal is könnyebb és gyorsabb lesz az érintkezés,
