Csurgai Horváth József – Erdős Ferenc: „Jelszavakkal nem lehet országot építeni!” Fejér megye alispánjának és Székesfehérvár város polgármesterének éves jelentései 1945–1950 - Fejér megyei történeti évkönyv 30. (Székesfehérvár, 2012)
Fejér vármegye alispánjának jelentése az 1947. évről
Fejér vármegye alispánjának jelentése az 1947. évről Fejér megyében a földreform folyamán cca. 800 k[atasztrális] h[old] gyümölcsös került felosztásra, ezek java része az elhanyagoltság, hozzá nem értés és tőkehiány miatt pusztulásra van ítélve. Felirattal fordult, és javaslatot tett a földmívelésügyi miniszter úrnak egyes községekben felosztott nagy gyümölcsösök üzemesítése céljából. A földmíves- szövetkezetek közül azokat, amelyeknek birtokában felosztott gyümölcsös van, helyszíni kiszállás útján nyújtott szaktanácsokkal támogatta. A vármegyében a kajszibarack-termés a folyó évben jól sikerült szemben az ország egyéb részeivel. Az exporttevékenység szünetelése és a feldolgozóipar tőkehiánya miatt az a veszély fenyegette a gazdákat, hogy baracktermésük eladatlan marad. A felügyelőség a Gyümölcstermelők Fejér Megyei Tagegyesületével karöltve megszervezte az értékesítést, és ennek tulajdonítható nagyrészt, hogy a vármegyében az eladásra felkínált kajszi- barack vevőre talált, és a gazdák megfelelő árat kaptak érte. A mezőgazdasági vegykísérleti állomás vezetőjével, dr. Vass Péter fő vegyésszel elvégeztette] a felügyelőség a legnevezetesebb termelőhelyekről származó kajszibarackminták cukor, C-vitamin, sav- és szárazanyag vizsgálatát, amely vizsgálatok eredménye azt mutatja, hogy a Fejér megyei barack béltartalmának értékszámai felülmúlják a kecskeméti barack hasonló adatait. Ugyancsak elkészült a pákozdi és felcsúti paradicsom belső értékének tudományos analízise. A cecei csemegepaprika termesztésje], értékesítése évek óta zavarokkal küzdött. Az értékesítés nem volt megszervezve. A gazdák ki voltak szolgáltatva az ottani alkalmi és más vidékről jött kereskedők kapzsiságának. Kényszerhelyzetben, gyakran termelési költségen alul voltak kénytelenek megválni árujuktól. A felügyelőség ismerve ezt az áldatlan helyzetet, több ízben megbeszélést folytatott a Cece-Kömyéki Tejtermelők Szövetkezetének Igazgatóságával, paprika és egyéb konyhakerti termények értékesítésének altruisztikus10 megszervezése ügyében. A megbeszélések eredménnyel jártak, a szövetkezet 22 tejgyűjtő állomása vásárolta fel a zöldpaprikát és egyéb konyhakerti terményeket, főleg a paradicsomot. Néhány fillérrel magasabb árat adott, mint a szabad kereskedelem, és ezzel elérte azt, hogy már az első évben 250 vagon paprikát és egyéb zöldséget szállított az ország minden részébe. Kapcsolatot létesített a MÁV Konzum szövetkezettel, és ezáltal az ország iparvidékeit és a bányák dolgozóit a közvetítő kereskedelem kikapcsolásával juttatta az ízletes, friss cecei paprikához. A felügyelőség tárgyalásokat kezdett a szövetkezet vezetőségével a Cece és környéki nyári gyümölcsök feldolgozására alkalmas üzem felállítása ügyében. Különösen az Európa-szerte nagy keresletnek örvendő meggylé sajtolása és a paradicsomsűrítmények készítése révén az ottani nyersanyagok feldolgozott formában előnyösen értékesülnének. A felügyelőség vezetője elkészítette a Szent György Kórház parkírozásának tervrajzát. A tervezet alapján megtörtént a terület kitűzése, ellenőrizte és irányította hónapokon keresztül a talajmunkákat, az útépítést, a növényanyag elültetését. Közbenjárására sikerült a növényanyag egy részét ajándékozás útján biztosítani. A felügyelőség részt vett a vármegyei és városi tervgazdasági bizottság munkájában, javaslatokat dolgozott ki, és elkészítette a vármegye és a város hároméves kertgazdasági tervét. A kerti magtermesztés meghonosítása érdekében propagandát indított. Felkutatta a vármegyében azokat a területeket, amelyek alkalmasak lennének néhány Csehszlovákiából kiutasított magyar kertészcsalád elhelyezésére. 135
