Csurgai Horváth József – Erdős Ferenc: „Jelszavakkal nem lehet országot építeni!” Fejér megye alispánjának és Székesfehérvár város polgármesterének éves jelentései 1945–1950 - Fejér megyei történeti évkönyv 30. (Székesfehérvár, 2012)
Fejér vármegye alispánjának jelentése az 1947. évről
Fejér vármegye alispánjának jelentése az 1947. évről Legelőgazdálkodás: a vármegye legelői igen rossz állapotban vannak, részben megjaví- tandók, részben újra gyepesítendők. A terv egy része a legelőérdekeltségek hatáskörében oldandó meg, de a tervjavaslat állami segítséget is beállít a gyomirtás fokozására, a legelő telkesítési munkákra, a fásításokra és legelő felújításokra. A legelők jó karba helyezésére fordított összeg 180 000 Ft. Állategészségügy: állattenyésztésünk fejlesztésével kapcsolatosan tartalmaz fontos állategészségügyi beruházásokat. Komoly veszélyt jelent a meddőség, de megoldandó az elpusztult vágóhidak újjáépítése és új vágóhidak létesítése is. Az állategészségügyi célokra előirányzott költség 3 070 000 Ft. Tagosítás: az eddig szétszórtan elterülő apró parcellák tagonként való újbóli rendezése elengedhetetlen követelménye a gazdálkodásnak. A tervjavaslat a tagosítást a vármegye hat községében tervezi a három év alatt, és erre a célra előirányzott összeg 2 000 000 Ft. Mezőgazdasági szakoktatás: szaktudás nélkül nincs mezőgazdasági fejlődés. A vármegye erősen megrongálódott szakiskoláinak épületeit rendbe kell hozni, a tangazdaságokat fel kell szerelni. Ezen felül a vármegyében Pusztaszabolcs község székhellyel létesül az Adonyi járás gazdaképző iskolája. A tervjavaslat a szakiskolák fejlesztésén kívül nagy összeget állít be az iskolán kívüli szakoktatásra, a különféle gazdasági tanfolyamokra, hogy ezáltal a felnőtt gazdák tudását is emeljék. A mezőgazdasági szakoktatás céljaira felvett összeg 9 145 000 Ft. Fejér vármegye tervjavaslatának végösszege 61 015 010 Ft. Gyümölcstermelés A gyümölcstermelők érdekképviselete 1947-ben az újonnan megválasztott vezetőség irányítása alatt a földbirtokreform következtében beállott változásokat figyelembe véve igyekezett - a lehetőséghez képest - reorganizálni a vármegye országosan elismert jelentőségű gyümölcstermesztését. A cél az újjáépítés volt. Nem szolgai lemásolása annak, ami a háború alatt elpusztult, mindenkor a változott helyzethez igazodva, a lehetőségeket gondosan mérlegelve törekedtünk arra, hogy jobbat alkossunk. A földmívelésügyi miniszter úr által elrendelt pajzstetűakcióban - bár a megye az állam részéről pénzbeli támogatást nem kapott - részt vett. A szakközegek 15 községben tartottak előzetes megbeszélést, majd visszatérve előadást és gyakorlati bemutatót. Az egyesület közvetítésével a gazdák a pajzstetűirtáshoz szükséges védőszereket anyagi erejükhöz mérten beszerezhették. A pajzstetűirtási akcióban a kertészeti felügyelőség legteljesebb támogatását élveztük. A kiadott körrendelet nagymértékben elősegítette az akció sikerét. A vármegye területén, dacára a kedvezőtlen időjárásnak, a komolyabb gyümölcstermelő gazdák a mechanikai védekezéseket 60-70 [százalékjban végrehajtották. A kémiai védekezés a védőszerhiány miatt csak szórványosnak volt mondható, ez természetes is, mert hiszen az egész országban rendelkezésre álló mintegy 3 millió fa megpermetezéséhez elegendő védőszert az állam a téli almaexport vidékeknek juttatta. Az akciónak felbecsülhetetlen erkölcsi sikere volt. Felrázta a tespedő gazdákat, felhívta a figyelmet a pajzstetűre, és a helyes védekezési módokat közkincsé tette. A pajzstetű- akcióval kapcsolatosan a hegyközségi tanács rendezésében Székesfehérvárott nagyobb szabású tanfolyam volt, amelyen minden község kiküldöttje részt vett. Ehhez hasonló tanfolyam volt Móron is a tanács rendezésében.
