Csurgai Horváth József – Erdős Ferenc: „Jelszavakkal nem lehet országot építeni!” Fejér megye alispánjának és Székesfehérvár város polgármesterének éves jelentései 1945–1950 - Fejér megyei történeti évkönyv 30. (Székesfehérvár, 2012)
Fejér vármegye alispánjának jelentése az 1947. évről
Fejér vármegye alispánjának jelentése az 1947. évről és kisapostagi anyakönyvi kerületek részéről történt csak intézkedés.5 Folyamatban van a ráckeresztúri, velencei, zámolyi, pátkai és kápolnásnyéki hiányok pótlása. A munkát nagymértékben hátráltatja az a körülmény, hogy az állami nyomda a szükséges nyomtatványokat csak nagy késéssel bocsátja rendelkezésre. Meg kell említenünk azt a tényt is, hogy sok község nincs abban a helyzetben, hogy a nyomtatványok árát és a másolás költségeit fedezni tudja. Örvendetes körülmény, hogy a törvényhatóság levéltárában nemcsak az állami anyakönyveknek másodpéldányai maradtak meg 1895-1943. évig bezárólag, de megvannak és a közönség rendelkezésére állnak a felekezetek anyakönyveinek másodpéldányai is 1828- tól 1895. évig, az állami anyakönyvvezetés bevezetéséig.6 Még legtöbb károsodás a vízikönyv okiratgyűjteményét érte. Ennek a gyűjteménynek a rendezése és a hiányok megállapítása folyamatban van. Ha ez a munka befejeződik, megvalósítható lesz a földreform során a vízjogi engedélyesek személyében történt sok változásnak a feljegyzése is. A történeti iratanyag rendezése pillanatnyilag háttérbe szorul, mert a törvényhatósági levéltámokot (segéderő hiányában) anyakönyvi kivonatokért a levéltárt ostromló felek teljesen lekötik, segéderő pedig nem áll rendelkezésre. Az 1848. évi iratok összegyűjtése, rendezése és feldolgozása ennek ellenére tervszerűen folyik. Az a szép iratanyag, amit a vármegyei levéltár e téren megőrzött, megérdemli azt, hogy a törvényhatóság áldozatok árán is siessen ennek közreadásához és nyilvánosságra hozásához támogatását megadni. Vármegyénkben a szabadságharc több döntő eseménye zajlott le7, [ajmelyekre vonatkozólag a levéltár sok ismeretlen részlet megvilágításához hozzá tud járulni írott emlékeivel. A könyvtár rendezése befejeződött. Sajnos nagyobb gyarapodásról anyagiak hiányában nem számolhatok be. Mindössze 15 kötet új munkát szereztünk be. Vármegyei személyi ügyek Belügyminiszter úr 152 445/1947. számú rendeletével a vármegyei alkalmazottak új normállétszámát a következőkben állapította meg: alispán 1, főjegyző 1, [másod]főjegyző 1, árv[aszéki] elnök 1, árv[aszéki] ülnök 2, t[iszti] főügyész 1, főlevéltámok 1, járási főjegyző 5, várm[egyei] jegyző 4, járási jegyző 6, fogalmazó és segédfogalmazó 4, irodaigazgató 1, irodai tisztviselő] 24, altiszt 15, összesen: 67. 1943. évben a normállétszám 86 volt, továbbá a különféle alapokban 20 irodai kisegítő és 7 kisegítő altiszt alkalmazására volt lehetőség. A vármegye mai létszáma az 1943. évivel szemben 40 [százalékkal csökkent. Az újonnan engedélyezett létszám sincs teljesen betöltve, mert a fogalmazáskarbeli állások közül 3, az irodai tisztviselői állások közül 6, míg az altiszti állásokból 1 üresedésben van, viszont a 8100/1946. ME számú tiltó rendelkezés miatt az állásokat betölteni nem lehet. Belügyminiszter úr szigorúan elrendelte, hogy a meglevő létszámon semmiféle változtatást - ideértve az új alkalmazáson túlmenően az áthelyezéseket és behelyettesítéseket is - előzetes engedélye nélkül eszközölni nem lehet. Községi személyi ügyek Belügyminiszter úr február 22-én kelt 154 764/1947. számú rendeletével megállapította a községek új normállétszámát is, mégpedig a következőkben:
