Csurgai Horváth József – Erdős Ferenc: „Jelszavakkal nem lehet országot építeni!” Fejér megye alispánjának és Székesfehérvár város polgármesterének éves jelentései 1945–1950 - Fejér megyei történeti évkönyv 30. (Székesfehérvár, 2012)

Székesfehérvár polgármesterének 1946. évi jelentése

Székesfehérvár polgármesterének 1946. évi jelentése

A jelentést a törvényhatósági bizottság 311/1946. számon tárgyalta és fogadta el.

1 A statisztikai források 1941-ben 6370 lakóházat tartottak nyilván.

2 1944. szeptember 19-én súlyos légitámadás érte Székesfehérvárt. A bombázás különösen a vasútállomást és környékét, a Búrtelepet érintette. A bombázás során ez utóbbi városrész gyakorlatilag romba dőlt. A bombázás során 94 személy vesztette életét, az áldozatok egy része katona volt, de többségük a vasútállomás környékén lakó polgári áldozat. A következő hónapban hasonló méretű támadás érte a várost. Az október 13-i bombázás során, - amely már nem csupán a vasútállomás környékére terjedt ki - ismét 94 személy vesztette életét; s a gyújtóbombák miatt a városban tüzek keletkeztek.

3 Az 1941. évi népszámlálás 2075 fő izraelitát rögzített.

4 A város lakossága 1941-ben 47 968 fő, 1944-ben megközelítette az 50 ezret, 1946- ban mintegy 37 ezer fő volt.

5 Székesfehérvár Város Nemzeti Bizottsága 1945. május 17-én határozta meg a törvényhatósági bizottság létszámát és megoszlását. A testület 60 tagból állt. PDP - 6 főt, FKGP — 12 főt, MKP — 12 főt, SZDP — 12 főt, NPP — 8 főt, a Szakszervezetek városi szervezete - 10 főt küldött a közgyűlésbe. Mint ismeretes a budapesti helyhatósági választásokat követően másutt nem tartottak helyhatósági választást. A delegálás tehát nem a helyi politikai erőviszonyokat tükrözte. A törvényhatósági bizottság újjáalakította bizottságait is: I. Jogügyi-, II. Pénzügyi-, III. Gazdasági-, IV. Nyugdíjfelügyelő-, V. Építési-, VI. Agg- és szegényügyi-, VII. Árvaházi-, VIII. Vágóhídi-, IX. Színügyi- és kulturális-, X. Közellátási Bizottságokat hoztak létre.

6 A közigazgatás a 14/1945. ME számú rendelet és a 1030/1945. ME számú rendelet alapján alakult újjá.

7 MP=Milpengő. Ä bankjegyet az 5250/1946. ME számú rendelet vezette be 1946. május 27-étől.

8 BP=Bilpengő. A bankjegyet a 7420/1946. ME számú rendeket vezette be, 1946 júliusában volt forgalomba különféle címletekben.

9 AP=Adópengő. Bevezetésére 1946. január 1-jén került sor.

10 Az áttérést a 9000/1946. ME számú rendelet a forintérték megállapításáról és az ezzel összefüggő rendelkezésekről szabályozta.

11 A szovjet katonai temető kialakítása az egykori Lövöldekertben történt meg. A temető kialakítása 1945. október 7-én fejeződött be. Az ideiglenes szovjet katonai temető a Zichy liget déli részén volt.

12 Az 1940-es évek elején a város ellátásán túl Fejér és Veszprém megye 20 községének - többek között Pátka, Pákozd, Seregélyes, Falubattyán, Szabadbattyán, Tác, Csősz, Polgárdi, Mezőszentgyörgy, Lepsény, Balatonbozsok, Enying, Füle, Jenő, Nádasdla- dány, Sárkeszi, Úrhida - villamosenergia-ellátását biztosította. A város a tönkrement hálózatot a háborút követően részben helyreállította. 1947-re a Szabadbattyán-Pol- gárdi hálózat és Szabadbattyán-Nádasdladány vonal újjáépítése történt meg.

13 Székesfehérvár thj. város Közművei Rt.-hez az alábbi üzemek tartoztak: vízművek, csatornamüvek, villamos művek, kő- és homokbánya, jéggyár, hirdetési vállalat, strandfürdő és versenyuszoda, köztisztasági vállalat, Árpád Fürdő és Szálloda.