Bödő István – Czetz Balázs: „Ígéretekből nem lesz demokrácia!” Dokumentumok Fejér megye történetének tanulmányozásához 1945–1948 - Fejér megyei történeti évkönyv 29. (Székesfehérvár, 2009)
ÉLETRAJZI ADATTÁR
Dobi István (1898-1968) kisgazda, majd kommunista politikus. 1936-tól a Független Kisgazdapárt tagja, 1945 augusztusától alelnöke, 1947 júniusától elnöke. 1945 novembere és 1946. februárja, majd 1946. decembere és 1947. szeptembere között államminiszter, 1946. februárja és 1946. novembere, majd 1948. áprilisa és decembere között földművelésügyi miniszter. Vezetése alatt a kisgazdapárt fokozatosan felmorzsolódott. 1948. decembere és 1952. augusztusa között miniszterelnök, majd 1967 augusztusáig az Elnöki Tanács elnöke. 1959-ben belépett az MSZMP-be. Dögéi Imre (1912-1964) paraszti családban született Törökszentmiklóson. Kezdetben mezőgazdasági munkásként majd 1943 őszétől 1944 őszéig szülőfaluja mezőgazda- sági gépgyárában munkásként dolgozott. 1944-től volt tagja a kommunista pártnak. 1946-tól az MKP, majd az MDP, 1956-tól 1960-ig az MSZMP Központi Bizottságának volt tagja, 1946 végétől az Újbirtokosok és Földhözjuttatottak Országos Szövetsége (UFOSZ), majd a Dolgozó Parasztok és Földmunkások Országos Szövetsége (DÉFOSZ) vezetője; 1950-től a Szövetkezetek Országos Szövetségének (SZÖVOSZ) elnöke. 1956 novemberétől 1960-ig földművelésügyi miniszter. Az MSZMP Központi Bizottsága 1960 májusában kizárta tagjai sorából, majd 1962-ben az MSZMP-ből is. Erdőhegyi János (1887-1959) Hódmezővásárhelyen született földművescsaládban. A Tanácsköztársaság alatt a Vörös Őrség tagja volt, majd áthelyezik a Belügyi Népbiztossághoz. A Tanácsköztársaság bukása után három év börtönbüntetést kapott, amit a szegedi Csillag-börtönben töltött le. 1944-ben belépett az MKP-ba, s tagja lett a Fejér Vármegyei Törvényhatósági Bizottságnak. 1948 és 1950 között a Magyar Nemzeti Bank Fejér megyei igazgatója volt. Dr. Falvay Jenő (1876-1953) Székesfehérváron született, az orvostudományi egyetemet Budapesten végezte el 1903-ban. Az első világháborúban a 17-es honvéd gyalogezred százados orvosa. 1918-ban városi tiszti orvossá választották, majd 1928-ban helyettes tiszti főorvos lett. 1945-től 1946-ig a PDP képviseletében tagja volt a Fejér Vármegyei Nemzeti Bizottságnak. Farkas Mihály (1907-1970) budapesti születésű géplakatos. 1928-ban lépett be a Szociáldemokrata Pártba. Az MKP-nak 1945-től volt tagja, 1946 februárjától a Fejér Megyei Pártbizottság tömegszervezője, a Váli járás titkára, majd az Alcsúti Állami Gazdaság igazgatója. Fekete István (1891-1982) Székesfehérváron született, kőművesnek tanult. 1908-ban lépett be a szakszervezetbe és a Szociáldemokrata Pártba. Az első világháborúban katonai szolgálatot teljesített. 1925-től az MSZDP Fejér megyei elnöke, 1939-ben a pártból kizárták. 1945-től az SZDP tagja, a városi szervezet titkára. 1948-ban az SZDP-ből ismét kizárták. 1956 után munkásőr és a városi tanács ipari- műszaki osztályának vezetője, 1958-ban nyugdíjazták. Dr. Fischer Gyula (1893-1967) jogász. A Tanácsköztársaság idején közigazgatási szolgálatot teljesített Baranya megyében. A proletárdiktatúra alatti magatartásáért 1924- ben büntető eljárást indítottak ellene, bizonyítékok hiányában felmentették, de a köz- szolgálatból elbocsátották. Ezután jogtudományból doktorált és Pécsett ügyvédkedett. 1944-ben behívták katonának, egy munkaszolgálatos század parancsnoka lett. Innen megszökött, bujkált, majd visszatért Pécsre (1945), ahol belépett az MKP-ba. 1946-tól a Belügyminisztérium, 1948-tól a Pénzügyminisztérium elnöki főosztályának vezetője volt. Századparancsnoki beosztására hivatkozva kizárták az MDP-ből (1949), jog- tanácsosi munkakörbe helyezték, majd elbocsátották; 1955-ig, rehabilitálásáig, fizikai munkás volt. 1955-ben jogtanácsosként helyezkedett el, 1957-től 1960-ig, nyugdíjazásáig a Legfőbb Ügyészségnél főosztályvezető ügyész volt. 399
