Bödő István – Czetz Balázs: „Ígéretekből nem lesz demokrácia!” Dokumentumok Fejér megye történetének tanulmányozásához 1945–1948 - Fejér megyei történeti évkönyv 29. (Székesfehérvár, 2009)
ÉLETRAJZI ADATTÁR
ÉLETRAJZI ADATTÁR Ács Béla (1909-?) Budapesten született, apja cipészmester. 1940 és 1942 között a Honvédelmi Minisztérium építési osztályánál volt műszaki tisztviselő. 1943-ban a légierő építési osztályára került, onnan vezényelték a börgöndi repülőtér építkezésére, ahol a háború végéig maradt. 1945-ben belépett az MKP-be, majd júliusban a párt székesfehérvári szervezetének titkárává választották. Tagja volt a vármegyei nemzeti bizottságnak és a törvényhatósági bizottságnak. 1946 áprilisában kizárták a pártból. Adorján Gyula (1913-1985) Göncön született, órás-ékszerész segéd, 1934 és 1944 között a gánti bauxitbányában dolgozott. 1937-ben belépett az SZDP-be, majd 1945-ben az MKP-be. 1945-től 1949-ig körzeti és járási párttitkár. 1949-ben az MDP MB Pártós Tömegszervezeti Osztály főelőadója lett, 1951-ben a Vadásztölténygyárhoz került üzemi párttitkárnak. 1956 októberéig tagja volt az MDP megyei és városi pártbizottságának, s emellett a városi tanácsban titkárhelyettes (1953-1954), majd a PTO vezetője (1954-1956). 1957 és 1964 között a munkásőrség székesfehérvári zászlóaljának parancsnoka volt. Egészségügyi okok miatt 1964-ben nyugdíjazták. Dr. Alvinczy Imre (1897-1971) albertirsai születésű. Nevét Bleyerről 1946-ban változtatta meg. Harcolt az első világháborúban, ahol két alkalommal is megsebesült. 1925-ben jogi diplomát szerzett majd ügyvédi és bírói vizsgát tett. A Nemzeti Demokrata Párt tagja és főügyésze volt. 1945 után is folytatta ügyvédi pályafutását. 1947-től a Független Magyar Demokrata Párt színeiben jut mandátumhoz a Fejér-Komárom-Eszter- gom megyei választókerületben. 1949-ben is az Országgyűlés tagja maradt és ügyvédi praxisát is folytatta. Főleg disszidálási kísérlettel vádolt személyeket védett. 1960-ban múltbeli tevékenysége és állítólagos izgató kijelentései miatt el akarták tiltani foglalkozásától, de végül a nyomozást megszüntették ellene. Auszmann György (1894-1969) Magyaralmáson született. 1914-től harcolt az első világháborúban, hazatérése után mezőgazdasági munkás. A Tanácsköztársaságban vállalt szerepéért három hónapra bebörtönözték. 1944-ben politikai okokból a németek internálták. 1945-ben lépett be az MKP-ba, a magyaralmási alapszervezet tikára, tagja a földigénylő bizottságnak és a nemzeti bizottságnak is. 1947-től országgyűlési képviselő. 1948-1949-ben a megyei pártbizottság tagja volt. Habár MDP tag 1949-ben már nem indították a választásokon. A helyi termelőszövetkezetből ment nyugdíjba. Bak Béla (1898-1977) az Arad melletti Zimándon született, géplakatosnak tanult, majd az Astra Vagon és Gépgyárban helyezkedett el. 1942-ben került át Magyarországra és Székesfehérváron telepedett le. 1945-ben lépett be az MKP-ba. 1945 és 1948 között a városi szakszervezet szakmaközi titkára, 1946-tól a nemzeti bizottság titkára, 1948 és 1950 között a város polgármestere. 1950-től az Ikarus gyárban (Motorjavító Vállalat) dolgozott 1957-es nyugdíjazásáig. 1957-be az MSZMP városi ideiglenes intéző bizottságának tagja. 1958 és 1962 között országgyűlési képviselő. Bánki János (1920) Debrecenben született, munkáscsaládban. 1946-ig munkásként dolgozott Csepelen és Budapesten. 1945-ben lépett be a kommunista pártba. Fejér megyében 1946 és 1948 között pártiskola vezető volt, majd ágit. prop. és szervezőtitkár. 1954-től székesfehérvári pb. titkár, 1956-tól a megyei intéző bizottság elnöke. 1957 és 1961 között a városi tanács elnökhelyettese. 1961-től 1980-ig, nyugdíjazásáig a Fejér Megyei Vízművek igazgatója. Dr. Barabás Ferenc (1895-1963) Csórón született, 1925-ben ügyvédi oklevelet szerzett, 1945. augusztus 16-án Fejér vármegye tiszti főügyészévé választották. 1948. november 30-án a törvényhatósági bizottság tisztségéből - egészségi okok miatt - felmentette. 395
