Bödő István – Czetz Balázs: „Ígéretekből nem lesz demokrácia!” Dokumentumok Fejér megye történetének tanulmányozásához 1945–1948 - Fejér megyei történeti évkönyv 29. (Székesfehérvár, 2009)
DOKUMENTUMOK - 1945. ÉVI DOKUMENTUMOK
lőoltásokat a községi körorvosok június hó első felében végezték el, ilyen módon ezt a hiányt is sikerült pótolni. Miután kellő mennyiségű oltóanyagról gondoskodtunk, július hónapban a gyermekek kötelező diftéria elleni védőoltását végezzük el. Ugyancsak gondoskodtunk arról is, hogy kellő mennyiségű tífusz elleni oltóanyag álljon rendelkezésünkre. Tekintve azonban azt, hogy a himlőoltások megtörténtek, utána pedig a diftéria elleni védőoltások lesznek elvégezve, csoportos, tömeges megelőző tífusz védőoltást csak augusztus és szeptember hónapban végezhetünk, nehogy ebből kifolyólag a háromféle oltás elvégzése alkalmával zavar álljon elő. Azokon a helyeken, ahol hasi hagymázos megbetegedések fellépése szükségessé teszi, természetesen azonnal el fogjuk rendelni a községrészek és községek védőoltását. A szülésznőkről pontos adataink még nincsenek a jelenlegi állapotnak megfelelően, de ezek gyűjtése folyamatban van. A községek túlnyomó része szülésznővel el van látva, több községben a szülésznők bábafelszerelése elpusztult, és segélyt kérnek a felszerelés beszerzésére a vármegyétől. A lehetőség szerint a szülésznőket indokolt esetben támogatjuk, annál is inkább, mert a táska kellő felszerelése közérdeket képez a szülések rendes ellátása szempontjából. Fontos kérdés volt a vármegye területén a temetőn kívül elhelyezett katonai és polgári egyének holttesteinek kihantolása és temetőben való elhelyezése. Ez sok helyen nehézségekbe ütközött amiatt, hogy a holttestek aknásított területen vagy ezek környékén voltak eltemetve. A lehetőség szerint a kihantolásokat és elszállításokat engedélyeztük a nyári időben is a rendkívüli szükség miatt, az óvszabályok lehető betartásával. Ugyancsak a vármegye sok községében eltemetetlen emberi holttestek és állati tetemek feküdtek, amely súlyos közegészségügyi hiányokat meg kellett szüntetni. Itt is nagy nehézség volt az, hogy ezek a holttestek aknásított területen feküdtek. Felkérésemre az illetékes katonai parancsnokságok az aknásított területek aknamentesítésére megtették az intézkedéseket, és a beérkezett jelentések szerint csak Bicske területén vannak még egyes ilyen részek. Ezek aknátlanítására szükséges intézkedések ugyancsak megtétettek. Kórházügy A harcok idején a kórházépület az arcvonalba esett, ezért a város belső területére kellett azt áttelepíteni. így A. ) Elhelyezés: a márciusi felszabadításkor a kórház két helyen működött, a téli gazdasági iskola12 pincéjében és az új zirci gimnáziumban13. Az új zirci gimnáziumot az orosz katonai hatóság azonnal igénybe vette, a téli gazdasági [iskola] épületét pedig április első napjaiban. Az új gimnáziumból a betegeket átmenetileg a régi gimnázium épületébe vittük át, a téli gazdasági iskolában elhelyezett részleg számára sikerült az egészségház épületét biztosítani. Utóbbi épület eléggé ép állapotban volt, az előbbi azonban teljesen tető nélküli, kórház céljára egyébként nem volt alkalmas. Ezért a kórház céljára a Széchenyi utca 14. szám alatti Szent Imre Konviktust14 kellett igénybe venni, járványkórház céljára pedig a Széchenyi utca 7. számú házat. A belgyógyászati és gyermekgyógyászati rendelő, valamint a személyzeti lakások egy része a régi gimnázium épületében maradt. Jelenlegi elhelyezés tehát: 1. ) Szent Imre Konviktus (Széchenyi utca 13.) 2. ) Széchenyi utca 7. sz. ház 3. ) Régi zirci gimnázium (Ince pápa tér 7.) 4. ) Egészségház (Horthy Miklós tér 21.) B. ) Felszerelés: a kórház felszerelésének legnagyobb része elpusztult, igen nagy hiány van ágyakban, ágyneműben, fehérneműben, kötszerben, egyéb gyógyszerekben. Az orvosi műszerfelszerelés is hiányos, ami a munkát nagymértékben nehezíti. 96
