Bödő István – Czetz Balázs: „Ígéretekből nem lesz demokrácia!” Dokumentumok Fejér megye történetének tanulmányozásához 1945–1948 - Fejér megyei történeti évkönyv 29. (Székesfehérvár, 2009)

DOKUMENTUMOK - 1945. ÉVI DOKUMENTUMOK

sáról. 1080/1945. ME (1945. március 29.) az Ideiglenes Nemzeti Kormány rendelete a közalkalmazottak igazolásáról.

7 A Nemzeti Segély az MKP 1945. január 9-ei felhívása nyomán jött létre, kezdetben négypárti irányítás és ellenőrzés alatt működött (FKgP, MKP, NPP, SZDP). Rövid idő alatt vált az egész országot behálózó népmozgalommá, 1945-ben már 300 ezer pártoló tagja volt. Elsősorban gyermekvédelmi tevékenységet folytatott. A háborút követő rendkívül szűkös viszonyok közepette megszervezte a külföldi segélyszervezetek küldeményeinek szétosztását, a csecsemők tejellátását, a betegek gyógyszerhez juttatását, bölcsődéket, napközi otthonokat, népkonyhákat, gyermekotthonokat, szülőotthonokat, gyermekambulanciákat, gyermekkórházakat, TBC szanatóriumot állított föl. Gondoskodott a rászoruló gyermekek vidéki és külföldi feltáplálásáról. A támogató tagság havi jövedelmének bizonyos százalékát ajánlotta az akció fenntartására. Magyar Jövő néven lapot adott ki. 1948-ban a Nemzeti Segélyt összevonták a Magyar Vöröskereszttel.

8 A tífusz (typhus) súlyos fertőző betegség, amelyet a rickettsia baktérium okoz. Leginkább a rossz higiéniás viszonyok között terjed (rendszerint szennyezett élelmiszerrel). Általában 3-4 heti lappangási idő után magas lázzal járó fej- és torokfájás, valamint hasmenés lép fel. Antibiotikummal gyógyítható, de kezelés nélkül akár halált is okozhat.

9 Helyesen: oda.

10 A 21-es bizottság névsorát a Fehérvári Hírek (FH) 1945. március 29-i száma közölte. Az Ideiglenes Nemzeti Bizottság megalakulásáról tudósított a FH április 5-i száma, ebben közölték az Ideiglenes Nemzeti Bizottság tagjainak nevét is.

3.

A SZÉKESFEHÉRVÁRI IDEIGLENES NEMZETI BIZOTTSÁG JEGYZŐKÖNYVE Székesfehérvár, 1945. április 7.

Jegyzőkönyv

az Ideiglenes Nemzeti Bizottság 1945. április 7-én megtartott üléséről. Jelen vannak az Ideiglenes Nemzeti Bizottság tagjai teljes számban.

[Az] elnök üdvözli a megjelenteket. A jegyzőkönyv vezetésére Gerenday Gyulát, az előbbi jegyzőkönyv hitelesítésére Wágner József és Szilágyi [Vilmos] tagtársakat kéri fel.

Napirend előtt Wágner József indítványozza, hogy Mikó Istvánt a Szoc[iál]dem[okrata] Pártnak több évtizedes tagját, mint hallgatót hívja meg az Ideiglenes] N[emzeti] Bizottság] a mai ülésre. Indítványozza ezenkívül az Ideiglenes] Nfemzeti] Bizottság] üléseire a rendőrfőparancsnok meghívását.

Az elnöknek a napirend előtti felszólalással kapcsolatban semmi kifogása sincs az ellen, hogy Mikó István a mai ülésen jelen legyen, de tisztáznunk kell azt a kérdést, hogy a n[emzeti] bizottság] ülése nyilvános, vagy zárt? Kéri elhatározni, a tagokon kívül más is részt vehet-e mint hallgató, vagy sem? A Budapesti Nemzeti Tanácsban tanácskozási joggal a polgármester és [az] alpolgármesterek vehetnek részt.

Ketskés Elek, Móder József, dr. Szirbik Ferenc azt kívánják, ne ülésezzen nyilvánosan az I[deiglenes] N[emzeti] Bizottság],

Wágner József megindokolja indítványát, Gerenday Gyula zárt tárgyalást kíván, de Mikó esetében tegyen kivételt az Ideiglenes] Nfemzeti] Bizottság],

[Az] elnök bejelenti, a nemzeti bizottság ülésrendjét semmiféle rendelet nem szabályozza. Ezt nekünk kell szabályozni. A zárt ülést azért tartom indokoltnak, mert a kiforratlan kérdéseknek a nyilvánosság elé kerülése félreértésekre adhat alkalmat. Nyil39