Bödő István – Czetz Balázs: „Ígéretekből nem lesz demokrácia!” Dokumentumok Fejér megye történetének tanulmányozásához 1945–1948 - Fejér megyei történeti évkönyv 29. (Székesfehérvár, 2009)
ÉLETRAJZI ADATTÁR
polgármester-helyettese lett. 1946 februárjában tagja lett az MKP Fejér vármegyei vezetőségének és a Székesfehérvári Nemzeti Bizottságnak. 1947 novemberében máig tisztázatlan okok miatt kizárták az MKP-ből, 1948-ban lemondott a polgármester-helyettesi tisztéről is. Többé nem volt tagja politikai pártnak. Dr. Pék János (1905-1981) Székesfehérváron született, jogi doktorátust szerzett. 1930- ban és 1940-1942 között az alispáni hivatalban, 1931-1940 között a Sárbogárdi járásban töltött be szolgabírói tisztséget. 1942-től árvaszéki ülnök. 1946-ban B-listázás miatt nyugállományba helyezték. Peltz Jenő (1879-1955) Székesfehérváron született, nyomdász. Már tanuló korában bekapcsolódott a MSZDP székesfehérvári munkájába. 1945. január 6-án jelent meg a Fehérvári Hírek, a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front lapja (valójában a kommunista párt sajtóorgánuma), amelynek kiadásában nagy szerepet játszott. A lap újraindulása után (1945. március 29.) főszerkesztő, majd felelős kiadó. Peyer Károly (1881-1956) Városlődön született, géplakatosnak tanult. 1917-től az MSZDP vezetőségi tagjává választják. A Tanácsköztársasággal nem értett egyet, annak bukása után a Peidl-kormány belügyminisztere volt, majd a Huszár-kormány alatt népjóléti és munkaügyi miniszter lett. 1921 decemberében megállapodást kötött Bethlen István miniszterelnökkel (Bethlen-Peyer) paktum, melynek eredményeként az MSZDP ismét törvényes pártként működhetett. 1922-től országgyűlési képviselő, majd 1931-ben frakcióvezetőnek választották. Magyarország német megszálláskor a Gestapo az elsők között tartóztatta le, Mauthausenben raboskodott. 1945 novemberében nemzetgyűlési képviselővé választották. Nem értett egyet az SZDP vezetésének kommunistabarát politikájával, ezért egyre inkább háttérbe szorult. 1947-ben a választások előtt kilépett a pártból és a Magyar Radikális Párt listáján került be az Országgyűlésbe. A várható letartóztatása miatt 1947. november 19-én elhagyta az országot. Távollétében kémkedés és összeesküvés hamis vádjával 8 év börtönbüntetésre ítélték. New Yorkban hunyt el. Dr. Pfeifer István (1880-1961) orr- fül- gége és sebész szakorvos. 1920-tól dolgozott a Szent György Kórházban, mint osztályos főorvos. 1946-ban nyugdíjazták. Dr. Pfeifer István (1917-1994) Budapesten született, államtudományi doktorátust szerzett. Az alispáni hivatalban szolgabíróként tevékenykedett, majd 1945 és 1948 között főispáni titkár. Pfeiffer Zoltán (1900-1981) Budapesten született jogi diplomát szerzett. 1931-ben belépett a Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Pártba (FKgP), amelynek 1936-tól a főügyésze, majd az országos vezetőség tagja lett. A német megszállás után illegalitásba vonult, a nyilas hatalomátvétel után a Magyar Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottsága tagként bekapcsolódott a fegyveres ellenállásba. 1945 áprilisától az Ideiglenes Nemzetgyűlés, novembertől a Nemzetgyűlés képviselője lett. 1946 végéig az Igazságügyi Minisztérium államtitkára volt. 1947 márciusában kilépett az FKgP-ből, majd augusztusban megalapította a Magyar Függetlenségi Pártot, amelynek az elnöke lett. Az 1947-es választásokon az MFP 49 mandátumot szerzett, azonban novemberben az MKP nyomására az Országos Válaszási Bizottság választási csalásokra hivatkozva megsemmisítette az eredményt és feloszlatta a pártot. A várható letartóztatás elől elmenekült, az USA-ban telepedett le. New Yorkban hunyt el. Pintér József (1901-1948) kőműves, Fejér megye nyilas főispánja. Kolozsváron született, fiatalkoráról, iskoláiról igen keveset tudunk, politikai szerepvállalása előtt építőmesterként dolgozott. 1916 és 1919 között tanonc, majd munkakönyvét kap 1917. november 4-én. 1928 októberében iparengedélyt nyert kőmüvesmesteri ipar gyakorlására, melyet 1930-ban beszüntetett. 1934-ben ismét iparigazolványt kapott és folya412
