Bödő István – Czetz Balázs: „Ígéretekből nem lesz demokrácia!” Dokumentumok Fejér megye történetének tanulmányozásához 1945–1948 - Fejér megyei történeti évkönyv 29. (Székesfehérvár, 2009)
ÉLETRAJZI ADATTÁR
koncepciós perben hét év börtönbüntetésre ítélték, amiből három és felet le is töltött. 1955-ben kegyelemmel szabadult. 1956 októberében tagja volt a Fejér Megyei Nemzeti Bizottságnak, annak intézőbizottságába is beválasztották. A szabadságharc leverése után elkerülte a felelősségre vonást. Mindszenty (Pehm) József (1892-1975) Csehimindszenten született, 1915-ben szentelték pappá, 1919-től Zalaegerszegen plébános, 1944-ben veszprémi püspök, 1945. augusztus 16-án a pápa esztergomi érsekké, egyben Magyarország hercegprímásává nevezte ki. Szembeszállt az egyházközéleti szerepvállalásának korlátozásával, majd teljes felszámolására irányuló kommunista törekvésekkel. 1948. december 26-án az Államvédelmi Hatóság letartóztatta. Koncepciós per során életfogytiglani fegyházra ítélték. 1956. október 30-án szabadult. 1956. november 3-i rádióbeszédében a jogállamiság, a többpártrendszer mellett foglalt állást. November 4-én a szovjet intervenció megindulásakor az USA budapesti nagykövetségére menekült. 1970-ben hagyta el az országot, rövid vatikáni tartózkodás után Bécsben telepedett le. 1975-ben hunyt el, Mariazellben temették el. Hamvait 1991. május 4-én az esztergomi bazilika kriptájában helyezték végső nyugalomra. 1994-be megindították boldoggá avatását. Móder József (1897-1966) Székesfehérváron született, apja mesterségét követve kőművesnek tanult. Harcolt az első világháborúban és a Tanácsköztársaság idején a Vörös Hadseregben is. 1945 decemberétől a Fejér megyei MKP vezetőségi tagja. Az Ideiglenes Nemzeti Bizottság titkára, majd a Székesfehérvári járás főjegyzője, 1950-től 1954-ig a járási tanács elnöke. Mohai József (1886-1972) Nagykállóban született, lakatos. Harcolt az első világháborúba, 1914-ben az orosz fronton fogságba esett. Hazatérése után részt vett a Tanácsköztársaságban, mint vöröskatona, a bukás után internálták. 1921-től 1948-as nyugdíjazásáig Székesfehérváron a MÁV alkalmazásában állt. 1912-ben lépett be az SZDP-be, majd 1945-ben az MKP-ba. A MÁV-nál szakszervezeti elnöknek, üzemi párttitkárnak választották, emellett tagja lett a városi törvényhatósági bizottságnak. Dr. Mózer Ferenc (1912-?) a Szent György Kórház osztályvezető főorvosa (szülészetnőgyógyászat, 1944-1945). Nagy Ernő (1918—?) Szegeden született, foglalkozása vasesztergályos volt. 1945-ben tagja lett a Fejér Vármegyei Nemzeti Bizottságnak, 1946-tól 1947-ig az elnöke. Az SZDP tagja, 1945 és 1947 között a párt megyei titkára volt. Nagy Ferenc (1893-1975) Székesfehérváron született, kőműves, 1926-tól önálló kisiparosként dolgozott. 1917-ben belépett az SZDP-be, a párt képviseletében 1934-ben tagja lesz a Székesfehérvár Város Törvényhatósági Bizottságának (1950-ig). 1945 és 1948 között az SZDP városi szervezetének alelnöke, tagja a városi nemzeti bizottságnak és a KIOSZ székesfehérvári szervezetének első elnöke. 1948 júniusától az MDP tagja, majd novembertől a köztársasági elnökké választott Szakasits Árpád helyére behívták országgyűlési képviselőnek. 1949-től a Magasépítő NV művezetője, párttitkára, pártelnöke volt. Nagy Ferenc (1903-1979) miniszterelnök, a Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt elnöke. A Baranya megyei Bissén született. Hat elemit végzett, szülei birtokán gazdálkodott. Autodidaktaként képezte magát, cikkeket írt a helyi lapokba, 1930. októberben a Független Kisgazdapárt egyik megalapítója, egészen 1945 augusztusáig a párt főtitkára. 1945. áprilistól parlamenti képviselő, május 11-től újjáépítési miniszter, az Országos Földbirtokrendező Tanács alelnöke, az Országos Gazdasági Tanács és a Legfelső Honvédelmi Tanács tagja. 1945. november 29-től a Nemzetgyűlés elnöke, egyben a Nemzeti Főtanács tagja. 1946. február 4-étől 1947. június 1-jéig miniszterelnök. Rákosi Mátyás, kihasználva svájci szabadságát, őt is megvádolta a „köztársaság409
