Bödő István – Czetz Balázs: „Ígéretekből nem lesz demokrácia!” Dokumentumok Fejér megye történetének tanulmányozásához 1945–1948 - Fejér megyei történeti évkönyv 29. (Székesfehérvár, 2009)
DOKUMENTUMOK - 1945. ÉVI DOKUMENTUMOK
Szabad Szakszervezet: Wágner József, Szilágyi Vilmos, Wágner János rendes tagok; póttag: Kiéber György és Schalbach József Azután így folytatta beszédét: a most felolvasott, illetve megnevezett bizottsági rendes tagok kiküldésével a nemzeti bizottságot megalakultnak jelentem ki. A 21-es bizottság ezennel megszűnt, és a helyét az Ideiglenes Nemzeti Bizottság veszi át. Javaslom, hogy az I[deiglenes] N[emzeti] Bizottság] az ügyosztályvezetőket utasítással lássa el. Tudomásulvétel! Szirbik dr. úr: tisztelt n[emzeti] bizottság]! A n[emzeti] b[izottság]nak meg kell kezdeni munkáját, mert ez a munka mindennél sürgősebb. A város romokban hever, sok az elvégzendő munka, és minden tennivalónak, a kiindulópontja a n[emzeti] bizottság]! A munkát a sürgősség sorrendjében kell elvégezni. Indítványozom: 1.) igazolóbizottság felállítását.6 A múlt rezsimben szolgált tisztviselőket kell megbírálni, mert ebben az új korszakban olyan tisztviselőt, aki a magyar nép ellen dolgozott, nem lehet tovább állásban megtartani. Aki a nemzet ellen vétett, nem lehet munkása a magyar életnek. Az igazolóbizottságnak sok munkája lesz, ezt nem tudja majd egyedül elvégezni, ott kell majd mögötte állni és segíteni mindenkinek. Oly tisztviselőre, aki a maga egyéni érdekeit szolgálja, nincs szükség. 2. ) Nemzeti Segély7 megszervezése: elpusztult vidék központjában vagyunk, az emberek ruha, élelem, üzemanyag és pénz nélkül maradtak. Az [Ideiglenes] Nemzeti Kormány által létrehozott Nemzeti Segély intézménye lesz hivatva arra, hogy segítsen a bajon. Budapesten az emberen éhen haltak volna, ha nincsen [a] Nemzeti Segély. 3. ) Szervezés, felvilágosítás. Jövő vasárnap rendezzenek a pártok pártgyűlést, és mondják el a népnek az igazságot. Lássa a város, hogy itt valóban demokrácia van, és felelősséggel intézik Fehérvár sorsát. Kérjük fel a szabad szakszervezet képviselőit is, hogy tárják a lakosság elé, hogy mit akar a magyar munkásság. 4. ) Az aknaveszély elhárítása, a mezőgazdasági munka megindítása. Áprilisban vagyunk, a mezőgazdasági munka nem indult még meg, a földek tele vannak aknákkal. Ezeknek [a] felszedése a legelső, hogy a legnehezebb probléma, a földek megmunkálása időben megtörténhessen. Ha a föld nem lesz megmunkálva, a lakosság kenyér nélkül marad. A nemzeti bizottságnak szereznie kell traktorokat, ezeket üzembe kell helyezni, az orosz parancsnokságnál oda kell hatni, hogy a szükséges üzemanyagot rendelkezésre bocsássa. 5. ) A romok eltakarítása és a házak kijavítása. [A] fehérvári lakóházaknak 50 százaléka elpusztult. A házakat sürgősen rendbe kell hozni. Szakemberekről kell gondoskodni. Az összerombolt és javíthatatlan épületeket le kell bontani. 6. ) A földreform végrehajtása. Ebbe a vármegyében, ahol a birtokok túltengtek, mielőbb végre kell hajtani a földreformot. Első feladat a városi földigénylő bizottság megalakítása. Megyei viszonylatban sem szabad a kérdésről megfeledkezni. 7. ) Közegészségügy megszervezése. Ez nehéz kérdés, de meg kell csinálni a legsürgősebben. Orvos kevés van, gyógyszertár szintén. A hullák eltakarítása igen sürgős. Szegeden tífuszjárvány8 van, pedig ott könnyebb a helyzet, és minden intézkedést megtettek a járvány elhárítására. 8. ) Hősi emlékmű a Vörös Hadseregnek. Ezt a várost, mint ahogy egész Magyarországot a Vörös Hadsereg tette szabaddá. Orosz katonák vére festette pirosra a magyar földet. Egy orosz fejfára az van írva: „Meghalt a hazáért, Magyarország felszabadításáért”. Hasson el9 a bizottság, hogy az orosz hadsereg elesett hősi halottainak emlékmű állítassák fel. 36
