Bödő István – Czetz Balázs: „Ígéretekből nem lesz demokrácia!” Dokumentumok Fejér megye történetének tanulmányozásához 1945–1948 - Fejér megyei történeti évkönyv 29. (Székesfehérvár, 2009)
DOKUMENTUMOK - 1948. ÉVI DOKUMENTUMOK
FEJÉR VÁRMEGYE KÖZJÓLÉTI SZÖVETKEZETÉNEK ÁTALAKULÁSI JAVASLATA Székesfehérvár, 1948. május 15. A Fejér Vármegyei Közjóléti Szövetkezet átalakulási javaslata Mint az ország többi közjóléti szövetkezetét, így a Fejér Vármegyei Közjóléti Szövetkezetei is a 3500/1941. ME sz[számú] rendelettel1 hozták létre. Feladata az elkészített üzlettervek alapján kiutalt állami forgótőke kölcsönből a működési területén lévő szociális problémák megoldása, különös tekintettel a sokgyermekes nagycsaládokra különböző juttatások révén. így a szövetkezet több Országos] N[ép-] [és] Cs[aládvédelmi] A[lap] házat épített, több háztatarozási kölcsönt adott, igen sok kis- és nagyállat juttatását, valamint mezőgazdasági gépek juttatását végezte el, a juttatott érték mennyisége szerint változó hosszabb lejáratú kölcsönökkel. Alapító tagja a vármegye közönsége 2500 db 2 pengős üzletrésszel. Tagjai pedig mindazon egyének, akik a szövetkezettől juttatásban részesültek. Szövetkezet tagjainak száma: 578 fő, 3791 db üzletrésszel, 2 476 080 Ft. A felszabadulás után a szövetkezet irattára csaknem teljesen megsemmisült, de a szövetkezet tagjai is igen nagy nehézségek előtt állottak. Mivel a felszabadulással az ország, így Fejér vármegye társadalmi és gazdasági keresztmetszete is megváltozott, valamint mivel a közjóléti szövetkezet alapszabályainak 2.§ c. pontjának 2. bekezdése lehetőséget ad, hogy működési területét ne csak a szövetkezet tagjaira korlátozza, első feladatként jelentkezett az újgazdáknak, mely szövetkezeti tagságunk legnagyobb részét teszi ki, megsegítése úgy, hogy a mezőgazdasági újjáépítésbe bekapcsolódhassanak. Mikor tudomásunkra jutott, hogy a Vörös Fladsereg Magyarországra visszahagyja a jóvátételként neki járó szarvasmarha-állományt, Fejér megye a tönkretett állatállomány pótlására jelentkezett [a] szarvasmarhák átvételére, megfelelő ellenszolgáltatások teljesítése ellenében. így Fejér vármegye Budapest székesfővárostól 2804 db szarvasmarhát és 1600 db juhot vett át, melynek szétosztásával és további nyilvántartásával a vármegye törvényhatósága szövetkezetünket bízta meg. A mezőgazdaság újjáépítésébe bekapcsolódni akarván a kényszervágott szarvasmarhák árából befolyt, valamint a szövetkezet által a felszabadulás előtti juttatásokból kifizetett inflációs törlesztésekből a zichyújfalui pusztán megműveletlenül álló aknás és bunkeros terület megművelésére vállalkoztunk 1946 tavaszán. Mivel a Vörös Hadsereg által visszahagyott és a székesfővárostól átvett szarvasmarha-juttatásban részesült újgazdák fizetési készsége kukoricában jelentkezett, tárgyalásokat kezdtünk a Közellátásügyi Minisztériumban Szobek András államtitkár úrral, hogy a szarvasmarhákat kukoricában felértékelhessük, és az 1946 őszén törlesztésre felajánlott kukoricamennyiségből újabb újgazdákat a Vas és Zala vármegyéből behozandó szarvas- marhákból a termelés érdekében megsegíthessük. Erre az engedélyt megkaptuk, és így Fejér vármegye újgazdáit újabb 600 db szarvasmarhával tudtuk megsegíteni. A törlesztésként beadott kukoricamennyiség egy részét a Zichyújfaluban elkezdett gazdálkodás továbbvitelére fordítottuk, és ezzel az 1946 tavaszán végzett mezőgazdasági úttörőmunkáknak a folytatásaképpen megteremtettük az alapjait a jelenlegi zichyújfalui bérgazdaságunknak, amely már intenzív gazdálkodás, ahol főképp [a] nemesített magtermelés a domináló. Közben a Népjóléti Minisztérium rendelkezésére a Székesfehérvári Közjóléti Szövetkezetét is beolvasztottuk az 1947. július 31-én tartott közgyűlésen, és így tagjaink létszáma 639 főre, üzletrészeink száma: 6351 db-ra, üzletrésztőkénk pedig 3 631 078 Ft-ra emelkedett. Mivel a közjóléti szövetkezet a felszabadulás után a demokratikus Magyarországon új fel172. 373
