Bödő István – Czetz Balázs: „Ígéretekből nem lesz demokrácia!” Dokumentumok Fejér megye történetének tanulmányozásához 1945–1948 - Fejér megyei történeti évkönyv 29. (Székesfehérvár, 2009)
DOKUMENTUMOK - 1947. ÉVI DOKUMENTUMOK
Munkánk eredményeképpen könyvelhetjük el, hogy megyénkből egyetlen egy küldöttséget sem tudott a reakció felvezetni sem a kormányhoz, sem pártunk központjához. A reakció legnagyobb eredménye az volt, hogy a megyebizottságig kb. 4-5 küldöttséget tudott megszervezni, a többit a helyszínen leszereltük. Továbbá elérte a reakció azt, hogy Kincsesbányán, Gánton és Móron sztrájkhangulatot sikerült előidéznie. Pártunk ezeket a sztrájkhangulatokat leszerelte, és így a megye területén egyetlen egy vadsztrájk sem volt. Az alapszerveink kb. 60 százaléka produkált a koalíciós pártokkal közös jegyzőkönyveket, a kormányprogram elfogadása és a munkakormánynak sürgős megalakítása érdekében. A fenti eredmények elérése mellett, és az ezekért folytatott munkánk közben szeptember] hónapban és október elején nem fordítottunk kellő figyelmet a reakció mindinkább erősödő tevékenységre, amely a háborús és egyéb hírverés, rémhírek terjesztésében csúcsosodott ki. A reakció sikeres tevékenységét előmozdította az a tény is, hogy a választás előtti felfokozott tömegagitációs munkánk a választások után leállt, népnevelő csoportjaink nem működtek, szabad teret hagyva a reakció ilyen irányú tevékenységének. A reakció háborús és egyéb rémhírterjesztő tevékenysége október közepe felé érte el a tetőpontját, amikor már a megyében több helyen aggasztó jelenségek hívták fel figyelmünket a veszély nagyságára. Alapszervi titkáraink, vezetőségi tagjaink és számosán a tagság köréből is egyes helyeken meginogtak, és hozzánk fordultak védelemért és felvilágosításért a rémhírek hatása alatt. A kisgazdapárt2 és [a] Szociáldemokrata Párt megyei sajtója3 is állandóan támadott bennünket a választások után, és ez a támadás kb. ekkorra élesedett ki a legjobban. A megyebizottság kielemezve az adott helyzetet, napirendre tűzte a tömegagitációs vonalunknak rendezését, a reakció támadásainak visszaverését és az ellentámadás megindítását. Az akció meggyorsítása érdekében az október elején megtartott, járási titkárokkal kibővített megyebizottsági ülésen a tömegagitációs vonal átszervezését konkrét formában letárgyaltuk. Megállapítottuk, hogy a tömegagitációs vonal megerősítését és kibővítését kell végrehajtani a reakció tevékenységének ellensúlyozására. Most már tervszerűen beindítottuk a kisgyűléseket, amelyeket a legjobban a Móri és az Adonyi járásban vezettek le. Október 19-én az Adonyi járásban 22 és október 26-án a Móri járásban 9 kisgyűlés volt. Ezeknek a gyűléseknek az anyagát a Tito elvtárs beszédéből, a Varsói konferencia anyagából, valamint Révai és Farkas elvtársak beszédéből állítottuk össze. Ebben az időben intézett a Szociáldemokrata Párt akciót a bányászszakszervezet ellen. Először a vezetőség megkaparintásáért, és utána, mivel ez nem sikerült, a bauxitbányászszakszervezet felállításáért. Ennek érdekében október 19-én Móron sz[ociál]d[emokrata] p[árti] bányászkongresszust tűztek ki. Mi ezt megelőzőleg lelátogattuk a bányászszervezeteinket, és az akciójukat leszereltük, ugyanakkor ellenakciót indítottunk az egységes bányászszakszervezet mellett. így a móri kongresszuson nem sikerült a jobboldali előretörésük sem. Akciónk eredménye még az is, hogy javaslatunkra és kezdeményezésünkre a bányászszakszervezet központja Közép-dunántúli Kerületi Bányász Titkárságot állított fel, amelynek titkára Szailer Ferenc elvtársunk lett. Növeltük befolyásunkat a szociáldemokrata és a koalíciós többi pártokban, amelynek eredményeképpen a különböző önkormányzati szervek[ben] és népi szervekben határozatokat hoztak a jobboldali elemek eltávolítására, amelyet a szociáldemokrata és [a] kisgazdapárt sajtója is lehozott. Befolyásunk erősödésének eredménye az is, hogy a Szoci319
