Bödő István – Czetz Balázs: „Ígéretekből nem lesz demokrácia!” Dokumentumok Fejér megye történetének tanulmányozásához 1945–1948 - Fejér megyei történeti évkönyv 29. (Székesfehérvár, 2009)
DOKUMENTUMOK - 1947. ÉVI DOKUMENTUMOK
jöjjenek segítségükre, mert őket a svábok megtámadták. Az értesített telepesek férfi tagjai azonnal László telepes lakáshoz siettek. Ott látva, hogy egész sváb csoport a lakást körülállta. És a körzetben levő telepeslakásokat szintén támadják. A svábok látva, hogy a telepesek összejönnek, annak dacára sem távoztak, hanem mindenképp verekedni akartak. A lakástól 50 m-re áll kb. [sic!] egy villanyfa, és a kapu előtt álló támadó svábok csizmaszárában a hosszú kések a rávetődő villanyfényben csak úgy villogtak. Ezt a család nyolc tagja látta, meg a többi telepesek is. Es egymásnak füttyjelek adásával mind többen és többen gyűltek az utcára svábok. Nevezett telepesek a svábbal egy udvaron, egy lakásban laknak. A Túrái telepes lakására a svábok önként törtek be és zaklatták a családot; míg a László telepes lakására a támadó svábokat a volt háztulajdonos sváb fia: Stolczenberger József vezette be. Ezután a fiú anyja: özv. Stolczenberger Józsefné kiment a kapu elé a támadó svábokhoz, és beszélgetett velük svábul, akik erre még jobban szitkozódtak, és tudtul adták, hogy meg akarják verni a telepeseket. Különben ez a Stolczenbergerné itt Móron ismert volksbundista szervező volt két nagy lányával együtt: Máriával és Terézzel, akik kint voltak Németországban. A Mária nemrég jött haza. München környékéről, míg a Teréz még mindig kint van a Heimatba.2 1947. márc[ius] hóba, mikor telepes került Stolczenbergerékhez a padláson és lakásban nagy mennyiségű német nyelvű, volksbundista propagandairatot és könyvet talált a telepes, amit a móri rendőrségnek azonnal le is adott. De még ez ideig semmi intézkedés nem történt erre vonatkozólag. És amikor a svábok támadnak, akkor is hiába megyünk az itteni rendőrségre, mert az minket, telepeseket úgy sem véd meg; annál inkább a svábokat. Példa erre az is, amikor a svábok meszeltek - és mivel közös kályhát használnak - a sváb a festéket keverve a telepes ételébe belekeverte bosszúból a mérges festéket. A telepes ezért szót téve [sic!] a sváb a rendőrségre szaladt. A telepesnek a rendőrségen azt mondták, hogy ha a svábot még csak szóval is megsérti, el lesz internálva a magyar a sváb miatt. Elát így véd minket magyarokat a móri rendőrség a svábokkal szemben meg. Pedig ezek a támadások a svábok részéről a múltban is sokszor megtörténtek, és különösen kommunista párttagokat érintett. A támadásokat a telepesek beadványba foglalták, és illetékes helyen több alkalommal tudatták is. Ami sajnos még mostanig sem nyert elintézést. Saját hazánkban a volksbundista és SS svábok miatt életveszedelemben vagyunk családunkkal és gyermekeinkkel együtt csak azért, mert magyarok vagyunk. Tekintettel arra, hogy Móron a telepes családok helyzete tarthatatlan, és tovább már helyzetünket bírni nem tudjuk, kérünk azonnali sürgős intézkedést, hogy ezeket a lázongó, támadó svábokat a községből azonnal távolítsák el. Különben kénytelenek leszünk telephelyünket elhagyni, és a nagyvilágban bárhol létezni. És ha a svábok miatt mi magyarok kell, [hogy] elmenjünk innen, akkor így szomorú tény, de nem lehet elmagyarosítani ezt a sváb községet Mórt. Kérésünket megismételve, és annak mielőbbi elintézését várva maradunk tisztelettel alulírottak: Szabadság! László Lőrinc Sátek Ferenc Madarász Sándor Julczer István Nagy István [...] Károly Varga Mihály [...] Károly [...] György Zolczer Lukács 313
